A döntő után megvolt az elődöntő is

Vágólapra másolva!
A szerdai Gyurcsány-Orbán csörtéhez képest már-már baráti hangulatban zajlott a négy parlamenti párt listavezetőjének csütörtöki vitája. Gyurcsány ezúttal nem ugrott neki Orbánnak, Dávid Ibolya viszont kritikus hangú kérdéseket intézett Orbánhoz a minimálbér emelése kapcsán. Az [origo] összefoglalójában meg is nézheti a vitát.
Vágólapra másolva!

A négyszemélyes vita újdonsága elsősorban a dramaturgiában rejlett. A szerdai Gyurcsány-Orbán vitában nem volt mese, ott egymásnak kellett feszülni, itt viszont akadt bőven alkalmi flört, összekacsintás, 2-2 ellen, 3-1 ellen felállás egyaránt.

"Nem tudom, Kuncze Gábor észrevette-e, hogy már többedszerre akarnak itt közénk ... helyezkedni" - kezdett egy blokkot Orbán Viktor, majd annyira zavarba jött saját oldottságától, hogy a következő mondat elejét másodpercekig nem találta. Pedig igaza volt az előző napinál sokkal jobb formában lévő Orbánnak: az azt megelőző előző percekben Gyurcsány Ferenc meglepő módon már másodszor kezdett úgy egy gondolatot - előbb a munkahelyteremtés vagy az egészségügy témájában -, hogy az ő álláspontja valahol Orbáné és Kunczéé között található, majd Dávid Ibolya fogalmazott hasonlóan az egészségügy témakörében.

Ez a kép volt talán a legjellemzőbb a mai vitára és annak megfigyelése, hogy milyen tanulságot vont le az előző napi vita két szereplője a visszhangokból (erről később). A szereplők többször is tettek hangsúlyos udvariassági gesztusoskat egymásnak, és ebben egyértelműen Orbán járt az élen Kuncze, illetve Dávid Ibolya irányában, amit mindenképpen újszerű elemként értékelhetünk.

A fent említett flörthangulatú megjegyzésen túl Orbán megértő hangnemben vitatkozott Kunczéval az egészségügyi több-biztosítós modellel kapcsolatban ("nekünk is volt ilyen tervünk '98-ban, de megnéztük, és rájöttünk, hogy nem lehet megoldani igazságosan"). Később a korrupcióról szóló blokkban elengedte a füle mellett Kuncze megjegyzését, amely szerint a rendszerváltás óta az Orbán-kabinet volt a közvélemény szemében a legkorruptabb kormány, és arra úgy válaszolt, hogy "ami a pártfinanszírozást és a kampányfinanszírozást illeti, elfogadom Kuncze Gábor kinyújtott kezét".

Összekacsintott Kunczével és Dáviddal, amikor úgy fogalmazott, hogy "vagyunk itt egy páran, akik lehúztunk néhány évet a parlamentben", ami egyértelmű utalás volt arra, hogy Gyurcsány sosem volt képviselő, míg ők mindhárman 1990 óta folyamatosan azok. Dávid Ibolya esetében többször utalt a közös munkáról (Dávid Ibolya igazságügyi miniszter volt az Orbán vezette kormányban ) őrzött szép emlékekre és a közös erőfeszítésekre, és zárszavában - amikor Dávidnak már nem volt megszólalási lehetősége - elsütötte, hogy "úgy tudom, együtt készülünk a kormányváltásra". Bár udvarlása sem Kuncze, sem Dávid oldalán nem talált konkrét viszonzásra, e fordulatokkal Orbán elejét vette annak a lehetséges veszélynek, hogy az őt, illetve pártját gyakran kritizáló másik három szereplő egy pillanatra is egységbe tömörülhessen ellene, sőt, néha Gyurcsány tűnt magányosnak a négyesből.

Orbán láthatóan alaposan elemezte az előző napi vitát. Öltözéke jóval konzervatívabb volt, gesztusai jobban sikerültek, visszatért néhány korábbról ismert testbeszéd-elem, az enyhe előredőlés vagy a felsőtest enyhe megrázásával kísért félmosoly egy gondolat végén. Bár a vita elején megint a kamerához intézte szavait, a második blokktól kezdve egyre élénkebben kommunikált, körbenézett, a megszólítotthoz is intézte szavait. Valószínűleg sikeresnek értékelte viszont a higgadtság, a békülékenység tegnap már bevetett eszköztárát, ezt mára is megőrizte. Az előző napi vita visszhangjára építve egy alkalommal beszúrta Gyurcsánynak, hogy "mindannyian tudjuk, hogy ön könnyen elveszíti a fejét, és nem mindig ura a szavainak."

Gyurcsány Ferenc láthatóan a vehemenciát látta eltúlzottnak saját előző napi szerepléséből, mert lassított, magához képest kimértebben beszélt. Kevésbé kereste a konfliktust, megértőbb igyekezett lenni a másoktól jövő ötletek iránt. Előző napi teljesítményét lovagolta meg és igazította ki egyszerre, amikor arról beszélt, hogy ellenfelünket tisztelni kell (árnyalandó a tegnapi szereplését agresszívnak minősítő értékeléseket) és egymás szemébe nézve kell megvívni vitáinkat (utalva arra, hogy az előző nap ő végig Orbánra nézett, míg az elnézett mellette, és a kamerához intézte szavait). Nem találta azonban az ellenszerét Orbán elszigetelő taktikájának, nem tudta maga mellett egyértelműen felsorakoztatni a két kisebb párt vezérét, bár Kuncze Gábor kétségkívül tett enyhe gesztusokat, amelyekkel igyekezett egyértelművé tenni, hogy adott esetben kit választana Gyurcsány és Orbán közül. Gyurcsány fizikai alapállása is változott némileg, nem dőlt be félkönyökkel, egyenesebben állt, és felfigyelhetett a kéztördelésére vonatkozó megjegyzésekre is. Legjobban sikerült riposztjában megkérdezte Orbánt, hogy a Budapest-minisztériumban lesz-e Kőbánya-ügyi és Svábhegy-ügyi helyettes államtitkár.

Kuncze Gábor a vártnál kevésbé villogtatta a közhiedelem szerint a többieknél jobb humorát, amitől egy kicsit merevnek látszott. Elengedte a füle mellett Orbán barátkozó mondatait, viszont felemlegette az Orbán-kormány korrupciós ügyeit (lásd fent), és leütötte a labdát, amikor Orbán arról beszélt, hogy "Budapest mindig is harcban állt a kormánnyal, hol élesebben, hol kevésbé, kormányszínezettől függetlenül". Elmondta a kötelező mondatokat arról, hogy a Fidesz-kormány megfojtotta a fővárost, leállította a 4-es metrót és egyéb beruházásokat. A fejlesztésekről szóló blokkban az utókorra utalva csempészte be a pártelnök az SZDSZ plakátfiúját, mondván, hogy "a Kovács Pistik számára teremtünk biztos jövőt".

Dávid Ibolya az utóbbi években megszokott módon az "egyik kutya, másik eb" gondolati ívre építette mondandóját, a két nagy pártra értve. Az MDF kiemelt ügyeit, a korrupció elleni harcot, a 45 év felettiek munkavállalási lehetőségeit és a pártok állandó marakodását felemlítette, egyik legnépszerűbb és legkonzekvensebben vitt témájuk, az örökösödési adó eltörlése viszont ezúttal kimaradt. Három alkalommal hangzott el szájából a "kakasviadal" kifejezés az előző napi vitára utalva.