Százezrek ígérik, elmennek a nagygyűlésekre

Százezrekre számíthat mindkét párt a hétvégére meghirdetett nagygyűlésén - derült ki három közvélemény-kutató cég előzetes felméréséből. A szocialisták április 1-jére előrehozott és a Fidesz április 2-i nagygyűlésére a választók nagy része ugyan nem megy el, de a többség úgy vélekedett: a tömegdemonstrációknak hatásuk lesz a választás kimenetelére. Mindhárom felmérés azt mutatta, hogy a Fidesz szimpatizánsai aktívabbak.

Három nagy közvélemény-kutató cég készített felmérést az MTV A szólás szabadsága című műsorának megbízásából arról, mit gondolnak a választók a hét végére meghirdetett politikai nagygyűlésekről.

Az első kérdés arra vonatkozott, vajon a választók helyeslik-e, hogy a pártok az utcára hívják szimpatizánsaikat. A Tárki adatai szerint a megkérdezettek többsége, vagyis 60 százaléka nem helyesli a nagygyűlés megszervezését, míg 40 százalékuk egyetért vele. A Szonda Ipsos ennél nagyobb megosztottságot mért: az általuk megkérdezettek 46 százaléka vélekedett negatívan a rendezvényről. A cég adatai szerint a Fidesz szimpatizánsai értenek leginkább egyet az utcai szerveződésekkel, megmozdulásokkal. A felmérésből kiderült az is, hogy a különböző társadalmi csoportok közül az értelmiségiek helyeslik leginkább a rendezvények megtartását.

A Capital Research adatfelvétele alapján még nagyobb a szakadék az igenek és a nemek között: csak 28 százalék gondolja azt, hogy helyes dolog utcára hívni az embereket, és 54 százalék, tehát több mint a válaszadóknak a fele gondolja azt, hogy helytelen az utcai demonstrációkat megszervezni. A bizonytalanok aránya ugyanakkor szintén elég magasnak tekinthető. Kincses Péter, a Capital Research igazgatója ehhez még annyit tett hozzá a tévéműsorban, hogy a magyar társadalomban tradicionálisan van az utcai felfordulások iránt egy elég nagyfokú ellenszenv, viszont mindkét párt tábora úgy vélekedett, hogy azt azért nem szeretné, hogy csak a másik párt szimpatizánsai menjenek az utcára.

Több fideszes megy el, mint ahány szocialista

A másik vizsgált kérdés az volt: "Tervezi-e, hogy elmegy valamelyik választási nagygyűlésre és, ha igen, melyikre?". A Tárki adatai szerint a megkérdezetteknek 14 százaléka akár a Fidesz, akár az MSZP nagygyűlésére elmenne. A Fidesz szimpatizánsainak 24 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg elmegy a pártja nagygyűlésére, míg az MSZP-nél ez az arány csak 10 százalékos volt.

"Százezrek lesznek ezen a megmozduláson, mind a kettőn, ha beváltják ígéreteiket a válaszadók" - mondta Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója, ugyanis adataik szerint az MSZP rendezvényére a megkérdezettek 3 százaléka megy el, ami nagyjából negyedmillió embert jelent, míg a Fidesz rendezvényén 4 százalékuk lesz ott. Ezen felül vannak még azok, akik azt válaszolták, hogy mindkét rendezvényre elmennek.

A Capital Research adatai szerint a választók több mint 83 százaléka nem vesz rész egyik nagygyűlésen sem. Kincses Péter szerint a mért adatok elsősorban nem azt tükrözik, hogy hányan vesznek majd részt ténylegesen a nagygyűléseken, sokkal inkább azt, mekkora az a "kemény választói mag, amely igazán jól aktivizálható". A Capital Research felmérése alapján nagyjából egy félmilliós-félmilliós aktív, ilyen megmozdulásokra nyitott tábor van mind az MSZP, mind a Fidesz oldalán.

A három közvélemény-kutató cég arról is megkérdezte a választókat, hogy véleményük szerint befolyásolják-e a tömegdemonstrációk a választás végkimenetelét. Balogh Anikó, a Tárki adatfelvételi vezetője elmondta, hogy az adataik alapján fele-fele arányban válaszoltak igennel és nemmel a megkérdezettek. A Szonda Ipsos kutatása alapján 49 százalékra tehető azok aránya, akik szerint a nagygyűlések kihathatnak a választások végeredményére. A Fidesz szimpatizánsainak kétharmada mondta azt: a gyűlés befolyásolhatja a választás kimenetelét.

A Capital Research eredményei alapján szintén úgy tűnik, hogy a válaszadók közel fele (itt 48 százaléka) szerint kihatnak a választások kimenetelére a tömegdemonstrációk. A kutató cég igazgatója, Kincses Péter szerint ennek részben az az oka, hogy a tömegkommunikációban az elmúlt egy-két hétben gyakorlatilag ez folyamatos téma volt, ezáltal felértékelődtek a tömegdemonstrációk az emberek szemében.