Csak véleményezhetjük a szlovák aranybányát

Vágólapra másolva!
A magyar civil szervezetek péntek éjfélig tehetnek javaslatot arra, hogy milyen szempontok alapján lenne érdemes megvizsgálni a szlovkákiai Körmöcbányára tervezett aranybánya környezetkárosító hatásait. A porral, zajjal és veszélyes szennyezőanyagok felhalmozásával járó ipari beruházást a történelmi bányaváros önkormányzata, valamint a szlovák és magyar környezetvédők is ellenzik. Többen emlékeztetnek a 2000-es tiszai ciánkatasztrófára is.
Vágólapra másolva!

A kanadai Tournigan Gold Corporation 2003 júliusában vásárolta meg az 1972 óta nem művelt Körmöcbányai aranylelőhelyet. Bár a közel 12 négyzetkilométeres területre 1961-ben soha el nem évülő bányászati engedélyt adtak ki, az ide szánt cianid-kioldásos technológiájú, külszíni fejtésű bánya terve mégis meghiúsulhat, ha a cég nem kap engedélyt a szlovák környezetvédelmi hatóságoktól. Az engedély kiadása leginkább attól függ, hogy a tervek alapján készítendő hatásvizsgálat milyen környezetkárosítási kockázatot mutat ki.

Szlovákia az országhatárokon átnyúló környezeti hatásokat szabályozó espói egyezmény alapján februárban hivatalosan is felajánlotta Magyarországnak, hogy részt vegyen a magyar határtól 150 kilométerre létesítendő aranybánya hatásvizsgálatában. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ekkor a civil szervezetekhez és a lakossághoz fordult, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal segítsenek kialakítani a hatásvizsgálat magyar érdekeknek megfelelő szempontjait.

A civil szervezetek ötleteiből a minisztérium egy egységes magyar véleményt igyekszik majd kialakítani. "Mi annyit tudunk tenni, hogy a magyar szempontokat javaslat formájában eljuttatjuk a szlovák hatóságokhoz" - mondta az [origo]-nak R. Bakonyi Ágnes sajtófőnök. Magyarország tehát nem egyszerűen elfogadja az együttműködést a hatásvizsgálatban, hanem egyből egységes szempontrendszert kíván adni a munkához.

A befektető Tournigan Gold honlapján az olvasható, hogy a régió kormányai és Körmöcbánya polgármestere is támogatja a beruházást. Közben azonban a város önkormányzata nyíltan fellépett a bánya megépítése ellen, mivel a vele járó környezeti változások összeegyeztethetetlenek az EU által is támogatott helyi ökoturizmussal. Körmöcbánya városatyái február elején levelet írtak Miklós Lászlónak, a szlovák környezetvédelmi miniszternek, amelyben a cianid-kioldásos technológia szlovákiai betiltását kezdeményezték

Az aranybánya ellen vannak a szlovák civil szervezetek és az őket támogató magyar környezetvédők is. Fridrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője szerint hiába van Körmöcbánya Szlovákia középső részén, egy esetleges katasztrófa esetén az arany kioldásából hátramaradó 11 millió köbméternyi nátrium-cianidos oldat egy része a Garam folyón keresztül a Dunába juthat, és így 3-4 millió magyar ember vízellátása kerülhet veszélybe.

A Greenpeace kampányszervezője, Csáki Roland az [origonak] szintén azt nyilatkozta, hogy a ciántechnológia végleges eltűnésében bíznak. Bár a Greenpeace kész bármit megtenni, hogy megakadályozza a bánya megnyitását, nem hiszik, hogy helyszíni demonstrációkra lesz szükség. Csáki szerint a beruházó be fogja látni, hogy nem lesz képes biztonságosan, törvényesen és gazdaságosan üzemeltetni az aranybányát, mivel a közeljövőben életbe lépő törvényi szigorításoknak nem fog megfelelni. Nemrég fogadták el ugyanis az Európai Unió szigorított bányászati direktíváját, ami 2008-tól a mostaninál jóval alacsonyabb ciánszintet engedélyez a körmöcbányaihoz hasonló bányák ülepítőtavaiban és kifolyóiban.

Visnovitz Péter