A politika védi a szalámi titkát őrző titkosszolgákat

Az előző rendszer titkosszolgáinak köszönhető többek között, hogy sikerült megőrzni a Pick szalámi titkát, így nincs szükség arra, hogy korlátozzák a közéleti szerepvállalásukat - állítja az MSZP. Az MDF viszont korlátozná, hogy az egykori titkosszolgák milyen pozíciót tölthessenek be. Az elmúlt hetekben több szigorúan titkos (szt) tisztről is kiderült, hogy nagykövetségeken és kormányzati hivatalokban dolgoznak vezető besztásban. Az [origo] által megkérdezett történészek szerint semmi esély arra, hogy kiderüljön, az egykori titkosszolgák mekkora részét vette át az új rendszer.

Nyugat-európai országok korábban már szóvá tették, hogy Magyarországon az egykori titkosszolgák egy részét átvette az új rendszer - közölte az [origo]-val Varga László történész. Németország a rendszerváltás után többek között azt nehezményezte, hogy hazánk külföldi kirendeltségein, más volt szocialista országokhoz hasonlóan, továbbra is az egykori állambiztonságiak teljesítenek szolgálatot.

Azt, hogy egykori titkosszolgákat a rendszerváltás után is tovább alkalmaztak, problémának tartják a parlamenti pártok is. Ungváry Krisztián történész szerint azonban a közeljövőben nem várható változás. "A választók döntik el, hogy ez mekkora probléma. Addig azonban, amíg a lakosság többsége a Kádár-rendszert tekinti minden rendszerek legjobbikának, nem várható számottevő változás" - közölte Ungváry.

Ráadásul a parlamenti pártok eltérően rendeznék a kérdést. A kormánypártok nem korlátoznák az egykori titkosszolgák közéleti szerepvállalását, megelégednének azzal, hogy ha nyilvánosságra kerülne, hogy milyen szerepet töltöttek be az egykori tisztek az előző rendszerben. Az MSZP mindezt az Alkotmánybíróság (AB) által tavaly októberben alkotmányellenesnek talált ügynöktörvény újratárgyalásával garantálná. Az AB azt kifogásolta, hogy a személyes adatok védelme nélkül bárki hozzáférhetett volna az elmúlt rendszer szolgálataival együttműködő ügynökök adataihoz. Tóth Károly szocialista képviselő elmondta: az AB által kifogásolt adatvédelmi aggályokat az alkotmány módosításával kerülnék meg.

Tóth szerint az szt-tisztek közéleti szerepének korlázozására azért nincs szükség, mivel előfordult, hogy egyes esetekben a titkoszolgák valóban az ország érdekeit védték. "Volt, akinek az volt a feladata, hogy védje meg a Pick szalámi titkát. Miért lenne az baj, hogy sikerült megőrizni a Pick titkát?" - vetette fel Tóth.

Az SZDSZ szerint nincs szükség az alaptörvény módosítására, ehelyett az ügynöktörvényben kibővítenék a közszereplők körét, akiknek a személyes adataihoz bárki hozzáférhetne. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője az [origo]-nak elmondta: közéleti szerepvállalás korlátozására nincs szükség az szt-tisztek esetén, az azonban semmiképpen sem szerencsés, hogy külföldön néhol volt állambiztonságiak képviselik hazánkat.

Nem módosítaná az alkotmányt az MDF sem. Csáky András, a párt elnökségi tagja szerint a legfontosabb, hogy egykori ügynökök és szt-tisztek ne tölthessenek be választott tisztséget, így többek között ne lehessenek parlamenti vagy önkormányzati képviselők. Ezt pedig az összeférhetetlenségi törvény módosításával garantálnák. Jelenleg az szt-tiszti múlt nem összeférhetetlen a képviselői mandátummal. Emiatt lemondásra szólíthatják fel a képviselőt, de ezt nem köteles megtenni.

Az [origo] megkeresésére Demeter Ervin fideszes képviselő azt mondta: az egykori állambiztonságiak közéleti szerepvállalása nem tartozik az egy hónapon belül megoldandó feladatok közé, jelenleg fontosabb a munkanélküliség és az emberek megélhetése.

Az általunk megkérdezett történészek szerint az egykori szt-tisztek nagy részét a rendszerváltás után átvette az új rendszer, a volt tartótisztek többsége pedig biztonsági cégeknél helyezkedett el. Azt viszont továbbra sem lehet tudni, hogy az egykori állambiztonsági tisztek milyen arányban vannak jelen az államigazgatásban, a nyilvánosságra kerülő ügynöklistákkal ellentétben ugyanis szt-tiszti lista nem létezik. Így csak véletlenszerűen kerülnek nyilvánosságra különböző nevek.

Többek között Berecz Marianne (az 1985 és 1989 között az MSZMP KB titkári posztját betöltő Berecz János lánya), Magyarország jelenlegi EBESZ-nagykövete is szerepel azon az egykori ügynökök és titkosszolgák neveit tartalmazó listán, amelyet múlt héten közölt az [origo]. Az 1980-as években szt-tisztként dolgozó Berecz állambiztonsági múltját egyáltalán nem kívánta kommentálni, az [origo]-nak mindössze annyit mondott, hogy kérdéseinket nem tekinti hivatalos megkeresésnek.

Az Élet és Irodalom (ÉS) múlt pénteki számában arról számolt be, hogy Kiss-Rigó László esztergomi-budapesti segédpüspök tartótisztje Péter-Bartha Gábor volt, aki jelenleg a kormány nemzetbiztonsági kabinetjének a titkára. Arról, hogy Péter-Bartha a belső elhárítással foglalkozó III/III-as főcsoportfőnökség munkatársa volt, először tavaly a Magyar Nemzet számolt be. Juhász Ferenc akkor azt közölte, hogy nem kezdeményezi a nemzetbiztonsági kabinet titkárának felmentését. Péter-Bartha Gábort az [origo]-nak többszöri próbálkozás során sem sikerült elérnie.

Korábban pedig Medgyessy Péter volt miniszterelnökről derül ki, hogy szigorúan titkos tisztként végezett munkát az állambiztonsági szervek részére, vagyis önként, ellenszolgáltatás fejében írt jelentéseket. Boros Imre volt kisgazda PHARE-miniszterről ugyancsak kiderült, hogy szt-tisztként a III/II főcsoportfőnökségen dolgozott az 1980-as évek végén.

Szabó András