Több szélsőségest szorítottak ki tavaly az országból

Magyarország nem célpontja terrorszervezetnek, tavaly a titkosszolgálatok mégis több olyan szélsőséges muzulmánt szorítottak ki az országból, akik biztonsági kockázatot jelentettek - tartalmazza a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyve. A kötet összeállítói a veszélyes "vallási" csoportok miatt javasolják az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatát.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) munkatársai több olyan szélsőséges iszlamistát is kiszorítottak tavaly az országból, akik biztonsági kockázatot jelentettek Magyarország számára - tartalmazza az NBH 2005-ös tevékenységét összefoglaló évkönyv.

A hetedik alkalommal összeállított kiadvány szerint jelenleg egyetlen szervezet sem készül terrorcselekményre magyar célpontok vagy Magyarországon lévő külföldi érdekeltségek ellen. Hazánk nem célpontja többek között az al-Kaidának sem. Az itt élő kis lélekszámú muzulmán közösség nem hajlamos a szélsőségekre, és nincs kapcsolata semmiféle terrorszervezettel - áll a jelentésben.

Bevándorlók terrorista szűrése

A jelentés szerint azonban a helyzet megváltozhat, mégpedig azon sajtótalálgatások hatására, amelyek korábban azt feltételeztek, hogy Magyarországon is találhatók titkos CIA-börtönök. A hírt az arab média is felkapta, a cáfolatok azonban már nem kaptak kellő hangsúlyt. Ez pedig kiválthatja a terroristák ellenszenvét - tartalmazza az összeállítás.

A titkosszolgálatok így a megelőzést tekintik a legfontosabb feladatnak, ennek érdekében nagyobb hangsúlyt kap a Magyarországra érkező legális és illegális bevándorlók ellenőrzése. Az évkönyv ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy elmúlt években egyre inkább a vízumszerzés vált az illegális migráció eszközévé, így ugyanis az illegális bevándorlók az EU-tag Magyarországon keresztül eljuthatnak Nyugat-Európába.

A jelentés szerint gyakori a tanulmányi vízumokkal való visszaélés: tavaly például több olyan külföldi diák is érkezett az országba, akik tanulmányaik megkezdése után illegálisan nyugat-európai országokba utaztak tovább. Az évkönyv összeállítói szerint volt olyan felsőoktatási intézmény, amely a visszaélések miatt felfüggesztette Ázsia-programját.

Neonáci csoportok

Az évkönyv szerint jelenleg nincs olyan szélsőséges csoport Magyarországon, amely veszélyeztetné az ország alkotmányos rendjét. A titkosszolgálatok szerint ennek ellenére az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is érezhető volt a nemzetiszocialista eszméket követő személyek propagandatevékenysége.

Az NBH elemzése szerint a hazai szélsőséges mozgalmak szervezettebbé, kiforrottabbá váltak, valamint felismerték a számítástechnikában és az internetben rejlő lehetőségeket. A szélsőséges csoportok egyre inkább kihasználják a hálózati kommunikáció gyorsaságát, valamint annak névtelenséget biztosító előnyeit.

A beszámoló kitér a hungarista eszméket hirdető Vér és Becsület Kulturális Egyesületre, amelyet 2005 októberében a Fővárosi Ítélőtábla feloszlatott, arra hivatkozva, hogy az egyesület rendezvényein elhangzó kijelentések sértették a zsidóság és cigányság méltóságát. A Bácsfi Diána alapította, magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport kapcsán az NBH megemlíti, hogy a szerveződés nem volt képes a folyamatos működéshez szükséges anyagi és személyi bázist megteremteni, így gyakorlatilag megszűnt.

Veszélyes vallási mozgalmak

Az NBH évkönyve foglalkozik a társadalomra veszélyesnek tartott "vallási" mozgalmakkal is. A szerzők megjegyzik: az elmúlt 15 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendszerváltozáskor egyházként bejegyzett szervezetek közül egyesek a nemes célok mögé bújva próbálják elterelni a figyelmet valós céljaikról.

Ezek a szervezetek pedig az egyházakra vonatkozó törvényekre hivatkozva elutasítanak minden bírálatot, és hevesen támadják az őket kritizálókat. Az évkönyv konkrét egyházakat nem nevez meg, hozzáteszi azonban, hogy ezen aggályok miatt szükség lenne a vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatára.

Szabó András