Vágólapra másolva!
Mégsem volt bűnös az a csendőrnyomozó, akit háborús bűnösként Ságvári Endre megölése miatt csaknem fél évszázaddal ezelőtt elítéltek és felakasztottak - mondta ki ítéletében a Legfelsőbb Bíróság hétfőn. A 47 évvel ezelőtti ítélet felülvizsgálatát a kivégzett csendőr rokonai kezdeményezték, akik az [origo]-nak elmondták: nem is vártak ilyen, teljes mértékben rehabilitáló döntést.
Vágólapra másolva!

A Legfelsőbb Bíróság hétfői ítéletében felmentette azt az egykori csendőrt, akit Ságvári Endre megölése miatt háborús bűnösként felakasztottak 1959-ben. Kristóf László csendőr törzsőrmester 1944. július 27-én egyike volt azoknak, akik megpróbálták Ságvári Endrét és egy társát letartóztatni egy budai cukrászdában.

Mikor a régebb óta megfigyelt Ságvárit a cukrászdába érkező négy csendőr igazoltatta, ő egy hamis, úgynevezett fedőigazolványt mutatott fel. Ekkor hangzott el a nyomozók részéről, hogy "kár a gőzért Endre", mire az illegalitásban élő baloldali mozgalomvezető fegyvert rántott - a bizonyítékok szerint még az előtt, hogy a csendőrök elővették volna fegyverüket. A kibontakozó tűzpárbajban Ságvári megpróbált elmenekülni, végül egy másik nyomozó a cukrászda előtt meglőtte, és nem sokkal később a kórházban halt bele sérüléseibe. Az akcióban résztvevő négy csendőrt kitüntették, egyiküket a kórházban, ahol rövidesen ő is meghalt a letartóztatáskor szerzett sérülései miatt.

A Ságvári-ügyben való részvétele miatt 14 évvel később tartóztatták le Kristóf Lászlót, aki szembeszállt a rendőrökkel és megpróbált megszökni, de végül 1959-ben halálra ítélték és felakasztották. A Legfelsőbb Bíróság hétfői ítéletének indoklásában koncepciós jellegűnek nevezte a pert, amelyben számos jogszabályt sértettek meg.

Így például az akkori bíró abból indult ki, hogy Ságvári Endre jogos önvédelemből rántott fegyvert, pedig akkor még csak igazoltatták, és nem is került sor erőszakra. Kristóf pedig nem is vehetett részt Ságvári megölésében: mikor a kommunista vezető előkapta pisztolyát, a csendőr dulakodni kezdett vele és megpróbálta kicsavarni a kezéből a fegyvert. Eközben Ságvári combon lőtte, így Kristóf sebesülten a padlón feküdt, mikor egyik csendőrtársa az utcán lelőtte a baloldali ellenállót.

A halálraítélt 85 éves testvére kezdeményezte a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatát, de betegsége miatt a hétfői tárgyaláson lánya, Faragó Mária Eszter volt jelen. Mint az [origo]-nak elmondta, az egész család életét meghatározták a nagybátyjával történtek, most "újra lehet írni a történelemkönyveket". Nem is számítottak teljes felmentő ítéletre, csak azt szerették volna, ha az emberölésre vonatkozó döntést megváltoztatják. Így most nagyon óvatosan kell elmondania az örömhírt édesanyjának, aki óriási feszültséggel várta az ítéletet - mondta a jogtalanul kivégzett csendőr unokahúga.

Maximálisan elégedettek vagyunk a felülvizsgálat eredményével, ennyi idő elteltével, 2006-ban bíróság ennél többet nem tehetett - összegezte véleményét dr. Zétényi Zsolt, a indítványozó jogi képviselője, aki "rehabilitációs kísérlet"-nek nevezte az eljárást. Az ügyvéd, aki maga is kezdeményezője volt annak, hogy a vitatott ügyet ismét elővegyék, széles körű történeti kutatásokat folytatott a felkészülés során.

A Legfelsőbb Bíróság ítéletének indoklásában hangsúlyozta, hogy kizárólag jogi szempontok alapján értékelte az ügyet, a történeti, ideológiai háttér vizsgálata nem a taláros testület feladata. Kristóf László az akkori hatalmi rend rendvédelmi szervezetének tagja volt, utasításra járt el, mikor a hatályos rendelkezéseknek megfelelően le akarta tartóztatni Ságvárit, akinek halálában nem is volt szerepe. Az egyetlen cselekmény, ami az iratok alapján bizonyítható és felróható vele szemben, az hivatali visszaélés, amiért legfeljebb 5 év szabadságvesztésre ítélhették volna. Azonban már ez is elévült, mikor a halálbüntetéssel sújtotta a bíróság, mint Ságvári megöléséért felelős háborús bűnöst.

Gergely Zsófia