Elfogadták a lobbitörvényt

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a lobbitevékenységről szóló törvényt, amely az érdekközvetítők tevékenységét szabályozza.

A törvény a közhatalmi döntések tartalmának befolyásolására irányuló, megbízás alapján, ellenérték fejében folytatott tevékenység szabályait rögzíti. Célja, hogy biztosítsa a lobbitevékenység nyilvánosságát, meghatározza a döntéshozó személyek és a lobbisták kapcsolattartásának szabályait, és megállapítsa a tevékenység alapvető előírásait.

A jogszabály szerint lobbitevékenységet az a természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet folytathat, aki vagy amely szerepel a lobbisták nyilvántartásában. A lobbisták, illetve a lobbiszervezetek nyilvántartását vezető szervet a kormány rendeletben határozza meg. A lobbisták nyilvántartásába olyan természetes személyt lehet felvenni, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik és nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt. A lobbiszervezetek nyilvántartásba vételéhez a jogszabályoknak megfelelő megalakulás mellett az is szükséges, hogy rendelkezzen olyan taggal vagy alkalmazottal, aki a lobbisták nyilvántartásában szerepel.

A törvény összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít: nem végezhetnek lobbitevékenységet például országgyűlési, illetve európai parlamenti képviselők, állami vezetők, pártok és tisztségviselőik, helyi önkormányzatok, az önkormányzatok képviselőtestületének tagjai, költségvetési szervek és vezetőik, valamint köztestületek és közalapítványok.

A lobbista kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt, miniszterek, illetve helyi önkormányzati bizottság előtt meghatározott időkeretben személyesen fejthesse ki álláspontját, illetve személyes megbeszélést kezdeményezhet országgyűlési képviselőknél, a miniszter által kijelölt vezetőnél vagy önkormányzati képviselőnél.

A törvény 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben azon közhatalmi döntésekkel összefüggésben kell alkalmazni, amelyek előkészítése a törvény hatálybalépését követően kezdődött.

A törvényjavaslatot, pontosabban annak egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit 179 támogató szavazattal, 160 ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.