Újra előkerült az állítólagos Postabank-jelentés

Három év után ismét előkerült egy állítólagos Kehi-jelentés, amely a Postabank konszolidációját vizsgálta. E szerint az államnak 30 milliárd forintos kára keletkezett a bank támogatásából. Emellett előkerült egy Stumpf Istvánnak, az Orbán-kormány kancelláriaminiszterének tulajdonított levél is, ami szerint a volt miniszter leállíttatta a pénzintézettel kapcsolatos Kehi-vizsgálatot, mert az a Fideszhez köthető személyek érintettségét is felvetette - állítólag. Stumpf szerint a levél hamisítvány és pert indít.

Ismét előkerült a Postabank konszolidációjáról készült, állítólagos titkos Kehi-jelentés. Ennek lényege, hogy mintegy 30 milliárd forint kára keletkezett az államnak a Postabank konszolidációjából. A stop.hu-n hétfőn megjelentetett dokumentum szerint az állam ekkora támogatást adott a Postabanknak, a PB Workout Kft.-nak eladott eszközök, társaságok, üzletrészek után. A jelentés szerint a többletkiadásért a felelősség a bank menedzsmentjét terheli.

Az ügy érdekessége, hogy ez a jelentés már 2003 márciusában is előkerült egyszer, akkor is nagy politikai botrány keletkezett belőle. Akkor Keller László, volt közpénzügyi államtitkárhoz került az állítólagos dokumentum, és ő közölt ebből részleteket. Akkor a rendőrség nyomozást is indított, de bűncselekmény hiányában lezárták az ügyet.

2003-ban az Állami Számvevőszék is megvizsgálta a Postabank konszolidációját, és az állítólagos Kehi-jelentéssel ellentétben nem állapított meg túlkonszolidációt, sem bűncselekmény gyanúját nem vetette fel. Sőt, azt állapították meg, hogy bizonyos esetekben kétes értékű vagyonelemeket túl magasra értékeltek.

A Népszabadság birtokába került egy Stumpf Istvánnak, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterének tulajdonított levél is, e szerint a volt miniszter leállította a Postabank konszolidációja során törvénytelenségeket feltáró Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatát 2000-ben - a vizsgálat során ugyanis a Fideszhez köthető személyek felelőssége is felmerült. Az újság egy, a birtokába került dokumentumra hivatkozva úgy fogalmaz: "a Kehi egykori jelentéséből és a nyilvános cégadatokból hat év elteltével annyi mindenesetre sejthető: a visszaélések felderítésére kezdeményezett "mélységi" vizsgálatokat azért állították le és a jelentést azért titkosították 20 évre, mert azok a Fideszhez közel álló személyek érintettségét mutatták ki".

Stumpf István csütörtökön az MTI-nek kijelentette: "a négy év során soha semmilyen alkalommal nem avatkoztam be a Kehi tevékenységébe, a levél hamisítvány". Közölte: Sepsey Tamással, a Kehi volt elnökével együtt azt vizsgálják, milyen jogi elégtételt vesznek a Népszabadságon. A sajtóhelyreigazítási per a minimum, de kártérítési pert is fontolgatunk, mert a cikk a jóhírnevet sérti - fűzte hozzá.

Mint mondta, miután a kancellária-miniszternek nincs utasítás adási joga a Kehi vezetőjének, "nehezen" tudja elképzelni, hogy ilyen tartalmú levelet bármikor is elé tettek volna. Véleménye szerint ezért nem is véletlen, hogy a lapban kitakarták az iktatószámot. "Azt javaslom hogy ellenőrizzék le a Miniszterelnöki Hivatal 2000. december 14-i iktatását, és a Kehi a környéki iktatását, hogy találnak-e erre vonatkozóan levelet" - jegyezte meg.

Stumpf István szerint az sem véletlen, hogy a lap a cikk megjelenése előtt nem kérte, hogy azonosítsa a levelet, nem kereste fel, hogy elmondja a véleményét az ügyben. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: 2003-ban is akkor került elő ez az téma, amikor valamilyen új szakaszba ért a vádemelési eljárás Pricz Gábor ügyében, így most a választási kampányban lehet, hogy hasonló a helyzet, és "szintén el akarják terelni a figyelmet valamiről".

A volt kancelláriaminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálta ezt a ügyet, és semmiféle problémát nem talált, a Keller László feljelentése kapcsán indult eljárást pedig a rendőrség 2005 februárjában, bűncselekmény hiányában lezárta.

"Látható ezen a dokumentumon a Kehi-elnök aláírása? Nem. Akkor erről ennyit!" - nyilatkozta az Indexnek Sepsey Tamás, a Kehi volt elnöke, s felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatal csak olyan dokumentumért vállalja a felelősséget, amelyet az elnök a szignójával hitelesített. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva kijelentette: a Postabank konszolidációja szabályosan történt, nem volt túlkonszolidálás. Pichler Ferenc, a PM kabinetfőnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: az előző kormány idején, a Kehinél készült jelentés titkos, így nem tudják, hogy azonos-e az interneten megjelent, 55 oldalas dokumentummal.

[origo]/MTI