Egyházügyi állambiztonságiak nevét tették közzé

Vágólapra másolva!
Egyházakkal foglalkozó egykori állami szervek munkatársainak és egyházügyi állambiztonságiak nevét tartalmazó listát adott közre csütörtöki számában a Heti Válasz. A hetilap listája olyan személyek nevét is tartalmazza, akik jelenleg is aktív közéleti tevékenységet végeznek. Többek között a Belügyminisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban dolgoznak. A listán szereplő egyik személy az [origo]-nak azt mondta, már a rendszerváltás előtt a vallásszabadságról szóló 1990-es törvényen dolgozott.
Vágólapra másolva!

Az előző rendszer egyházügyiseit tartalmazó listát tett közzé csütörtöki számában a Heti Válasz. A hetilap listája 12 olyan nevet tartalmaz, akik 1990 előtt az egyházügyi politikát meghatározó MSZMP agitációs és propagandaosztályán, az egyházakkal hivatalos kapcsolatot fenntartó Állami Egyházügyi Hivatalnál, valamint az egyházi ügynökök beszervezésével foglalkozó III/III-1-es csoportfőnökségen dolgoztak.

A hetilap az alábbi hivataloknál egy időben dolgozó 200 ember közül azok nevét közli, akik jelenleg is aktív közéleti tevékenységet végeznek, többek között vezető beosztásban dolgoznak az ÁPV Rt.-nél, a Belügyminisztériumban, a Miniszterelnöki Hivatalban vagy a kormány nemzetbiztonsági kabinetjében.

Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz szerkesztője az [origo]-nak elmondta: néhány olyan nevet próbáltak összegyűjteni, akik most is hasonló tevékenységet végeznek, mint az előző rendszerben, jelenleg azonban demokratikus keretek között. "A listához kommentárt nem kívántunk fűzni, már az is a nyilvánosságot szolgálja, hogy közzétettük" - tette hozzá Szőnyi. A hetilap honlapján csütörtök déltől elérhető egy másik, bővebb lista is, amely az Állami Egyházügyi Hivatalnál 1951 és 1987 között dolgozók neveit tartalmazza.

A listán szereplő Vass György, aki jelenleg a Belügyminisztérium önkormányzati osztályának főtanácsadója, az [origo]-nak elmondta: 1987-től dolgozott az ÁEH-nál, és már akkor az 1990-ben elfogadott vallásszabadságról szóló törvény elkészítésében vett részt. Vass hozzátette: a kormányprogramban ugyanis már ekkor szerepelt egy vallásszabadságról szóló megalkotásának terve.

A hetilap a listát annak kapcsán közölte, hogy az Élet és Irodalom (ÉS) múlt heti számában Ungváry Krisztián történész arról írt, hogy Paskai László bíboros kapcsolatban állt az állambiztonsági hatóságokkal, és "Tanár" fedőnéven 1965-1974 között egyházi személyekről jelentett. Az ÉS szerint a katolikus egyházi vezető jelentéseinek többsége semmitmondó volt, és nem tartalmazott konkrétumokat.

Hasznosnak tartja az egykori állambiztonságiakat tartalmazó lista közzétételét Szabó Csaba egyháztörténész, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese. Szabó az [origo]-nak elmondta: hiába kerül nyilvánosságra egyre több ügynök neve, a rendszer működését csak úgy lehet megismerni, ha megismerjük a rendszer működtetőinek nevét is. Ők voltak azok, akik beszervezték a besúgókat, valamint feldolgozták az ügynökök jelentéseit. A történész szerint nem meglepő, hogy az egykori állambiztonságiak közül néhányan jelenleg is állami szerveknél dolgoznak, a mostani munkahelyük ugyanis sok esetben egyszerű jogutódja az egykori hivatalnak.

Tavaly márciusban a hvg.hu tette közé azon tisztek listáját, akik 1989-ben a belső elhárításban (III/III-as ügyosztályon) dolgoztak. A III/III-as tisztek feladata volt a hálózati munka szervezése, az ügynökök irányítása, beszervezése. Ők működtették lényegében a diktatúra belső elhárítását. A hvg.hu listáján szereplő nevek beazonosítása azonban lehetetlen volt, mivel a rangfokozatukon kívül semmilyen más adat nem szerepelt a nevük mellett.

Szabó András