Áder János

Bár hivatalosan nem ő a párt második embere, azt azért meg lehet kockáztatni, hogy nagyobb befolyással bír a Fidesz ügyeire, mint a négy alelnök némelyike, például Schmitt Pál vagy Pelczné Gáll Ildikó.

A párt 2003 májusi kongresszusán maga Orbán Viktor mondott neki köszönetet. "Külön is köszönöm Áder Jánosnak, mindannyiunk Janó barátjának, köszönjük, hogy az elmúlt négy nehéz év során fáradtságot nem ismerve, s nem túlzás, ha azt mondom, hogy éjjel nappal dolgozva tette a dolgát, és vitte a hátán a Fidesz ügyeit" - fogalmazott Orbán.

Áder János 1983-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, az egyetem elvégzése után Budapesten, a VI. kerületi tanácsnál dolgozott, a lakáscsereosztály előadójaként. 1986-ban váltotta fel tanácsi állását, és az MTA Szociológiai Kutatóintézetében lett tudományos munkatárs, ahol politikai szociológiával foglalkozott.

1988-tól a Fidesz tagja, ő pártja legfőbb jogi szakértője. 1990-ben és 1994-ben a Fidesz országos listájáról jutott a parlamentbe. 1998-ban és 2002-ben szülővárosában, Csornán, egyéni jelöltként győzött. 1994-ben ő volt a pártja számára súlyos kudarccal végződött választásokon a Fidesz kampányfőnöke. 1993- tól 1997-ig a Fidesz ügyvezető elnöke, 1998-2002 között a parlament elnöke volt.

Parlamenti elnökségének időszakában aktuálpolitikai kérdésekben ritkábban szólalt meg, de ekkor is komoly befolyással bírt a Fideszben. A házelnöki időszakot leszámítva, egyik legaktívabb szereplője a Fidesznek.

Az Országgyűlés elnökeként számos vád érte az ellenzék részéről a négy év során, leginkább az általuk vélt elfogultságát vetették a szemére. Nagy vihart kavart, amikor Áder bevezette a háromhetenkénti ülésrendet az Országgyűlésben. Az ellenzéki pártok a demokrácia gyengítéseként fogták fel ezt a lépést. Áder szerint hatékony maradt az Országgyűlés az új ülésrenddel is, ugyanannyi törvényt fogadtak el a képviselők, mint amikor hetente üléseztek, csupán, a szerinte sokszor fölöslegesen elhúzódó politikai viták lettek rövidebbek.

A 2002-es választások után, ellenzéki frakcióvezetőként újra a párt egyik sokat szereplő politikusa lett. Rendszeresen számonkéri a kormányon választási ígéreteit és sokszor élesen bírálja a baloldalt. Beszédeiben általában keményen fogalmaz: a dupla családi pótlékot "szimpla átverésnek" minősítette, de pártja tavaly nyári kongresszusán "tolvajbandaként" jellemezte a kormánypártokat - Kuncze Gábortól kölcsönözve a szófordulatot. Azt is mondta már, hogy a kormány mellébeszél, hazudozik és szemfényvesztés, amit művel.

Emellett azonban ironikus is tud lenni. Tavaly ősszel kigúnyolt egy, a kormány által beterjesztett határozati javaslatot, amely arról szólt, hogy a kormány a száz lépés porgram keretében, milyen intézkedéseket vitt véghez. Áder egy ellenjavaslatot nyújtott be, "országgyűlési határozat a Medgyessy-Gyurcsány-kormány nagyszerűségéről" címmel. Ebben többek között azt írta, hogy "az Országgyűlés mély elismeréssel adózik a Medgyessy-Gyurcsány-kormány áldozatos munkája iránt, mert a kormány eredményeképpen, soha nem látott jólét valósult meg hazánkban.(...) A kormány tévedhetetlen vezetőinek irányításával hétmérföldes léptekkel haladunk a fejlett kapitalizmus építésének útján. A holnap piszlicsáré gondjai helyett, ma már 10-15 éves fejlesztésekben gondolkodhatunk." - írta Áder.

A Fidesz tavaly nyári kongresszusán pedig úgy fogalmazott: Magyarországon egyre többen gondolják úgy, hogy nem száz kis lépésre, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lelépésére van szükség. Ezután egy "dakota" közmondást mesélt el: egy tölgyfa tetejére két módon lehet feljutni, vagy ágról ágra halad egyre feljebb az ember, vagy "ráül egy makkra, és vár". "A szocialisták láthatóan az utóbbi megoldást választották" - jegyezte meg.