Az emlékezetesebb kudarcba fulladt előterjesztések közé tartozik a hun kisebbség elismerésére vonatkozó, népi kezdeményezésről szóló javaslat. A parlament megtárgyalta ugyan, de úgy foglalt állást, hogy nem ért egyet az abban foglaltakkal. Egy másik népi kezdeményezés is elbukott a parlamentben: az ápolási díjról szóló. Igaz, erről a kormány most készített törvényjavaslatot, amelyet tavasszal tárgyalnak a képviselők. Továbbra sem készül törvény a parlagfű elleni védekezésről: a kormány visszavonta átdolgozásra, majd többet nem nyújtotta be.
A magyar Országgyűlésben, megszokott módon a legtöbb elvérzett javaslatot az ellenzék nyújtotta be: kereken százat. Ebben az évben összesen három ellenzéki indítványból lett törvény, illetve határozat, igaz, mindháromhoz csatlakozott kormánypárti előterjesztő: a Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriumának kibővítéséről, az özvegyi nyugdíj kiterjesztéséről és az atomtemetők környékén élők tájékoztatásáról. A többi javaslatot önként visszavonták az előterjesztők.
Az ellenzéki indítványok általában már a bizottságokban elbuktak, vagyis még a tárgyalásig sem jutottak el. Így nem születhetett törvény a nemzet képzőművésze címről, a címeres zászlóról, mint állami lobogóról, a Nemzeti Együvé Tartozás Napjáról, a Nemzeti Garanciáról, a luxusprofit elleni fellépésről, nem oszlatták fel az Országgyűlést, pedig az MDF és a függetlenek kétszer is indítványozták, és nem alakulhatott meg a rendszerváltás körülményeit vizsgáló bizottság.
Három kormánypárti képviselői indítvány is megbukott; az egyik az 1976 előtti, állami tulajdonú föld használatát rendező MSZP-s indítvány, a másik a szentkirályszabadjai repülőtér polgári hasznosításának jogi rendezésére vonatkozó, közös MSZP-Fidesz indítvány. Kakukktojás a tárgysorozatba nem vett javaslatok között az SZDSZ javaslata is, amely a saját használatú, csekély mennyiségű kábítószer tartásának legalizálását indítványozta. Ezt rajtuk kívül senki nem támogatta.
Nagy Szilvia