Közéletre szoktatná a fiatalokat a kormány

Új törvénnyel szeretné rávenni a kormány a fiatalokat, hogy érdeklődjenek a közélet iránt, és adják fel passzivitásukat. Az utóbbi években több felmérés igazolta, hogy a fiatalok nagyon bizalmatlanok a demokrácia intézményeivel szemben, elzárkóznak a közéleti szerepvállalástól - nem csak országos, hanem helyi szinten is. Aki mégis aktív tagja akar lenni valamilyen szervezetnek, inkább egy sportklubba lép be a diákparlament helyett.

"Engem a közélet nem érdekel. Az érdekel, hogy menjen a BKV, meg tudjak rendesen egyetemre járni. Az, hogy ezt hogyan oldják meg, nem izgat" - mondta az [origo]-nak egy egyetemista fiú. Hozzátette: ifjúsági, civil szervezetbe akkor lépne be, ha az nem venne el sok időt. Egy másik fiú szerint "az embereket éppen eléggé lefoglalják a saját ügyeik, az egyetem meg a tanulás". "Nekem megvan a magam közösségi élete. Az ilyen felhívásokat egyébként is eléggé átlátszónak találom" - tette hozzá.

Az [origo] annak kapcsán kérdezett meg fiatalokat, hogy a kormány hétfőn benyújtotta a parlamentnek "Az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról" szóló törvénytervezetet, amelynek egyik célja, hogy közéleti szerepvállalásra ösztönözze az ifjabb korosztályt. Az általunk megkérdezett budapesti egyetemisták mindegyike azt mondta, személy szerint nem vállalna szerepet a közéletben. Hozzátették azonban, hogy ez nem jellemző általánosan a fiatalokra, és az sem igaz, hogy mindenki csak a saját karrierjével törődik.

A többség legfeljebb sportklubba lép be

A tervezetet a kormány többek között az Ifjúság 2004 című nagyszabású felmérésre alapozta. Ez kimutatta, hogy az elmúlt négy évben a 15-29 éves fiatalok körében tovább csökkent a politikai aktivitás. Civil, kulturális, jótékonysági, sport vagy vallási szervezetnek mindössze a korosztály 15 százaléka tagja, ezek közül is főként sportklubba, sportegyesületekbe lépnek be. A távolmaradást szinte kizárólag érdektelenséggel vagy időhiánnyal indokolták a fiatalok.

Ditzendy Arisztid, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) ifjúsági főosztályának vezetője szerint az Ifjúság 2004 felmérés eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok nem a demokráciától vagy a véleményalkotástól fordulnak el, csak az intézményrendszertől. "A fiatalok nem tudják, mi a közélet, mert az ehhez fűződő sztereotípiák mozognak a fejükben. De ha megkérdezik tőlük például azt, hogy fellépnének-e a diszkrimináció ellen, igennel válaszolnak" - magyarázta.

A téren bandázókat is bevonnák

Az új törvénnyel a kormány azt szeretné elérni, hogy főként a helyi szinteken - faluban, városban - a saját érdekük védelmében részt vegyenek a döntésekben a fiatalok. Ditzendy szerint azt kell ösztönözni, hogy amikor játszóterekről, nyári táborról vagy bármi más őket érintő kérdésről van szó, akkor a fiatalok közreműködjenek a döntésekben. "Ifjúságnak" a tervezetben a 14-30 éveseket tekintik, bár hangsúlyozzák, ez csak jogi kategória, a korhatár felfelé és lefelé is nyitott. A főosztályvezető szerint például a közösségi terek, játszóterek a kisebb gyerekeknek is nyitottak, és a tanácsadó központokból nem zárják ki a szülőket sem.

Inkább buliznak

Az ifjúsági célokra szánt források legalább hetven százalékát a régiókban, településeken osztanák el, és csak a maradék jutna országos programokra. Azt is előírnák többek között, hogy az ötezer főnél népesebb települések kötelesek legyenek ifjúsági ügyekkel foglalkozó különbizottságot felállítani.

Az új rendszerben a pénzeket az Ifjúsági Alap kezelné (a korábbi Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram) és ennek tanácsa osztaná el. A tervezet szép számmal sorol fel létrehozandó új szervezeteket, melyek a régiek helyébe lépnének. Szó van például olyan új szervezetekről, mint "ifjúsági információs pontok" és "ifjúsági információs tanácsadó irodák". Utóbbiakban tanácsokat adnának életvezetési, továbbtanulási, elhelyezkedési, jogi kérdésekben.

A tervezet rendelkezik "regionális ifjúsági tanácsok", "országos ifjúsági szolgálat" létrehozásáról, helyi cselekvési tervek megalkotásáról is. Utóbbi az önkormányzatok feladata lenne. Az eddig is létező "közterületi ifjúsági szolgáltatás" keretében pedig a csellengő, csoportokba verődő fiatalokat keresnék fel az utcán, diszkókban, hogy megpróbálják integrálni és aktivitásra bírni őket.

Ditzendy szerint az új rendszer az EU-s forrásokhoz való hozzáférést is megkönnyítené egyebek mellett azért, mert kétéves programokban, stratégiában gondolkodik. A törvény megalkotására 2000. óta készülnek, és hangsúlyozzák: nem előzmény nélküliek az új szervezetek. Az egész országot átfogó, minden ifjúsági célú területet érintő, nagyszabásúnak tűnő programra összesen 1,2 milliárd forint jut a jövő évi költségvetésből - a tervezetet kidolgozó ICSSZEM szerint még soha nem kaptak ilyen sok pénzt.

Wirth Zsuzsanna