A Kodolányival is fizettetne az ombudsman

A beszedett térítési díj visszafizetésére szólította fel az oktatási jogok biztosa a Kodolányi János Fóiskola vezetését, miután az intézmény negyvehatezer forintot kért beiratkozáskor az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatóitól is. A főiskola vezetője visszautasítja a bírálatot, és állítja, hogy a térítési díj befizetése nem kötelező.

Befejezte a Kodolányi János Főiskolával kapcsolatos vizsgálatot Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, amelyet amiatt indított, hogy a főiskola negyvenhatezer forintot szedett az állami alapképzésben részt vevő hallgatóitól. A hozzá érkező beadványok szerint az intézmény különböző jogcímeken ("beiratkozási díj", "képzési hozzájárulás", illetve "regisztrációs díj") szedett be tandíjat, illetve a pénzbeli hozzájárulást minden hallgatóra nézve kötelezően vetette ki.

Az ombudsman a panaszosoktól kapott olyan regisztrációs leveleket, amelyeket a főiskola tanulmányi osztálya küldött az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatóinak a tanévkezdés alkalmából, és amelyekben az állt, hogy "a tandíj befizetését igazoló csekk vagy banki nyilatkozat" hiányában a 2005/2006. tanévre "beiratkozni, leckekönyvet kitölteni nem lehet".

A felsőoktatási törvény értelmében tandíjmentesség illeti azokat a hallgatókat, akik első főiskolai-egyetemi diplomájukat szerzik, és felvették őket a hallgatói előirányzatból államilag finanszírozott helyekre. Egy 2002-es kormányrendelet szerint más díjakat csak akkor lehet megállapítani, ha azért egyéb szolgáltatás jár. Ennek a díjnak a fizetése azonban önkéntes - emlékeztetett atz ombudsman.

Aáry-Tamás Lajos felszólította a főiskola vezetését a jogszabályellenes gyakorlat megszüntetésére és a jogszerűtlenül beszedett díjak visszafizetésére. Az ombudsman állásfoglalása azonban nem kötelező erejű, arra csupán választ kell adni. Végső esetben a hallgatók bírósághoz fordulhatnak.

Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola főigazgatója az [origo]-nak azt mondta, nem igaz, hogy mindekinek fizetnie kell. Jelenleg a tízezer hallgatóból ezernyolcszázan vesznek részt államilag finanszírozott képzésben, ebből kétszázan nem fizetik az egyéb szolgáltatási díjat, mely mintegy tucat plusz szolgáltatást nyújt a hallgatóknak - tette hozzá a főigazgató.

Ebből a pénzből fedezték például az új elektronikus adminisztrációs rendszer kiépítését, a hallgatók ingyenes internet hozzáférési lehetőségét, a hatszáz gépes informatikai hálózat fenntartását és a nyelvi labor kialakítását. A főiskola ebből fizeti, hogy a hallgatók ingyenesen sportolhatnak 18 sportágban - például jégkorong vagy fallabda -, költségtámogtást kapnak a külföldi tanulmányutakhoz és hozzáférhetnek különböző külföldi könyvtári szolgáltatásokhoz.

Szabó Péter utalt arra is, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Konferenciája (HÖOK) szintén vizsgálta a díjfizetési rendszert, és nem találta jogszabályellenesnek. Az egyéb szolgáltatási díj fizetéséről a Főiskolai Tanács döntött, ahol a hallgatók is képviseltetik magukat. A főigazgató szerint az ügy rámutatott arra, hogy javítani kell a hallgatók és az intézmény közötti kommunikáción, és erre tervet dolgoznak ki a hallgatói érdekképviselet bevonásával.

Miután szeptemberben az oktatási jogok biztosa elmarasztalta a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézetét, hogy levelező tagozatos hallgatóitól félévenként 80 ezer forintot kért el, Aáry-Tamás Lajos már vitatta a Budapesti Gazdasági Főiskola és tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskola díjfizetéssel kapcsolatos gyakorlatát.

Bogár Zsolt