Nem találtak újabb ügynököket a parlamentben

Vágólapra másolva!
Az [origo] márciusban kezdeményezte a parlamenti képviselők átvilágítását az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál: azt próbáltuk kideríteni, hogy volt-e olyan képviselő, aki ügynök volt, vagy nyilvántartotta az előző rendszer titkosszolgálata. A levéltár hétfőre végzett a munkával. Akiknek érintettsége a Mécs-bizottság munkája során felmerült, azokról már korábban kértünk adatokat, így róluk most nem érdeklődtünk újra. A többi képviselő közül egyedül Orbán Viktorról kaptunk egy úgynevezett A-kartont, amelyet a katonai elhárítással foglalkozó ügyosztály állított ki. Az A-kartont Orbán júliusban honlapján már nyilvánosságra hozta.
Vágólapra másolva!

Az [origo] munkatársa hétfőn átvehette az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az országgyűlési képviselők átvilágításáról készült dokumentumokat. Az [origo] márciusban közel négyszáz politikusról kért adatokat az állambiztonsági levéltártól arra vonatkozóan, hogy együttműködtek-e a pártállami tikosszolgálatokkal. Jelenleg ugyanis ez az egyetlen törvényes út arra, hogy egy politikusról megtudjuk, valóban ügynök volt-e.

Egyetlen dokumentumot kaptunk, egy úgynevezett A-kartont, amely Orbán Viktorról, a Fidesz elnökéről készült. Ezt a dokumentumot azonban a politikus júliusban honlapján már nyilvánosságra hozta és akkor beszélt arról is, hogyan próbálták megfigyelni. A többi, általunk felsorolt politikusról nem talált dokumentumot a levéltár. A képviselőket a törvénynek megfelelően korábban ugyan átvilágították, de ez csak a III/III-as múltra vonatkozott, a szocialista állambiztonság többi ügyosztályára nem. Így a képviselők átvilágítása nem volt teljes.

Korábban arról a 11 politikusról, akiknek a neve érintettként a Mécs-bizottság tevékenysége során felmerült, már kértünk adatokat. Így a következő politikusokról érdeklődtünk a levéltárnál: Medgyessy Péter, Járai Zsigmond, Boros Imre, Martonyi János, Szalay Gábor, Nógrádi László, Raffay Ernő, Fazakas Szabolcs, Kádár Béla, Sárossy László és Bogár László. A felsoroltak közül Nógrádi László, Boros Imre és Kádár Béla azonban nem érezte magát közszereplőnek, így róluk nem derülhetett ki, hogy érintettek-e. A fenti listában szereplőkről (és az 1972 után születettekről) ezúttal nem kértük ki az iratokat, de ha kíváncsi ezen politikusok múltjára, itt elolvashatja.

Az Orbánról szóló A-kartont a katonai elhárítással foglakozó III/IV-3/B ügyosztály állította ki. Orbánnal kapcsolatban a kartonon a "javaslat társadalmi kapcsolat kialakítására" bejegyzés szerepelt. A kapcsolat létesítésének célja a dokumentum szerint: "az államellenes és a hatáskörünkbe utalt más bűncselekmények, valamint a HKSZ-t (harckészültség- a szerk.) károsan befolyásoló jelenségek felderítése." A karton szerint a kapcsolatot 1981. október 20-án létesítették, és 1982. augusztus elsejéig tartott. Az irat tartalmazza azt is, hogy azért szűnt meg az operatív kapcsolat, mert Orbán Viktor időközben leszerelt.

A levéltártól kapott irat felhívja a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy valaki operatív kapcsolatnak minősüljön, elegendő az, hogy szerepeljen a nyilvántartásban. Orbán Viktor júliusban már beszélt arról, hogy a nyolcvanas években megpróbálta beszervezni az állampárti titkosszolgálat, sikertelenül. Ezt követően pedig megfigyelték, jelentettek róla, követték, ráadásul lakásukat bepoloskázták.