Tovább küzdenek Kercaszomor bátorrá nyilvánításáért

Törvényjavaslatot nyújtott be ismételten két képviselő arról, hogy Kercaszomor hivatalosan is legyen a legbátrabb falu. Egyszer már leszavazta a parlament a javaslatot, de a politikusok azt ígérik: addig nyújtják be a tervezetet, amíg meg nem szavazzák azt. A címet törvényi felhatalmazás nélkül már használja a település, mert 1920-ban kiszorították a szerb csapatokat.

Ismételten benyújtotta az Országgyűlésnek Bebes István (Fidesz) és Németh Zsolt (független) képviselő azt a törvényjavaslatot, amelyben indítványozták, hogy a Vas megyei Kercaszomor kapja meg a legbátrabb falu (Communitas Fortissima) címet.

Bebes István, a törvényjavaslat egyik kidolgozója azt mondta, nem értik, hogy ha Balassagyarmat idén megkaphatta a legbátrabb város címet, mert 1919-ben kiverte a cseh csapatokat, akkor egy hasonló akció miatt Kercaszomor miért nem kaphatja meg a legbátrabb falu címet. A parlament tavaszi ülésszakán ugyanis elutasították az erről szóló indítványt, most tárgysorozatba vették a javaslatot. A képviselő hozzátette: addig nyújtják be javaslatukat a parlamentnek, amíg el nem fogadják azt.

Bebes szerint azért szolgált rá a legbátrabb címre a település, mert 1920. augusztus 1-jén éjszaka néhány határőr és a hozzájuk csatlakozó helyi férfiak elkergették a Szomoróczot (a korabeli helyesírás szerint cz-vel írták a település nevét - a szerző) megszálló szerb-horvát-szlovén katonaságot. A fegyveres akció később hozzájárult ahhoz, hogy amikor kijelölték a trianoni döntés nyomán a határt, Szomorócz visszakerült Magyarországhoz.

Dr. Zsiga Tibor, a történelemtudományok kandidátusa korábban könyvet is írt a Muravidékről, és részletesen foglalkozott a kercaszomori eseményekkel is, amelyek szerinte tudományosan bizonyítható tények. A történész azt mondja, annak ellenére, hogy a trianoni szerződés az akkor még különálló Kerczát és Szomoróczot is Magyarországnak ítélte, a szerb-horvát-szlovén csapatok Szomoróczot megszállták. Így a tényleges határ akkor Kercza és Szomorócz között húzódott.

A helyiek azonban nem nyugodtak bele ebbe a helyzetbe, és 1920. augusztus 1-jén fegyveres ellenállás bontakozott ki, amelynek eredményeként 18 kerczai határőr és a hozzájuk csatlakozó helyi férfiak éjszaka rajtaütöttek a Szomoróczon állomásozó szerb-horvát-szlovén csapatokon, és a szomszédos Domokosfáig kergették vissza őket. Később, miután megérkezett az erősítés, a túlerőben lévő szerb csapatok visszaszorították a magyar határőröket és a kerczai, illetve szomoróczi ellenállókat.

Ennek ellenére később mégis nagy jelentősége lett az akciónak - mondta a történész. Mivel a trianoni határ pontos helye sokszor nem volt egyértelmű, a határmegállapító bizottságoknak kellett eldönteniük, hogy pontosan hol jelöljék ki ténylegesen a térképen megrajzolt országhatárt. A Kercza és Szomorócz melletti szakasz sem volt egyértelmű, de éppen a kerczai fegyveres akció miatt úgy döntött a bizottság: Szomorócz is Magyarországhoz tartozik, így a szerb megszálló csapatoknak 1922. február 9-én ki kellett vonulniuk.

A két világháború között és 2002 óta a településen megünneplik február 9-ét, és két hagyományőrző egyesülettől már korábban megkapták a legbátrabb vasi falu címet.