Egyházi vezetők nem engednek az ügynökaktákhoz

A nagy történelmi egyházak vezetői megakadályozták, hogy az [origo] megtudja, együttműködtek-e a pártállami titkosszolgálatokkal vagy sem. Ehhez csak annyit kellett tenniük, hogy úgy nyilatkoztak, nem tartják magukat közszereplőnek, és ezzel megakadályozták, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára adatokat adjon ki róluk. Egyedül a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv ismerte el közszereplői mivoltát, így róla megtudhattuk, hogy a levéltár adatai szerint nem volt hálózati személy. Az [origo] bírósághoz fordult állásfoglalásért.

Az állítólagos Antall-féle ügynöklista nyilvánosságra kerülése után az [origo] az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához fordult azzal a kérelemmel, hogy a négy nagy történelmi egyház (katolikus, református, evangélikus és zsidó) vezetői kapcsolatban álltak-e az előző rendszer állambiztonsági szolgálatával. Azon a listán ugyanis, amit állítólag Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnök adott át az utódjának, Antall Józsefnek, politikusok és újságírók mellett közel félszáz egyházi személy szerepelt, köztük a legmagasabb beosztásban levő papok is.

Az egyházi vezetők többsége azonban megakadályozta, hogy kiderülhessen: együttműködtek-e az állampárti titkosszolgálattal. Ehhez csupán annyit kellett tenniük, hogy nyilatkozatot adtak ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának megkeresésére, mely szerint nem tartják magukat közszereplőknek. A hatályos jogszabályok szerint a kérelmezőnek a levéltár csak akkor szolgáltathat adatokat harmadik személyről, ha az közszereplőnek számít. Ennek eldöntését azonban a törvény az érintett személyre bízza, még ha magas rangú politikusról van szó, akkor is. Ha valaki nem ismeri el közszereplői mivoltát, akkor elzárja az utat múltjának megismerése elől, mivel a rá vonatkozó betekintési kérelmeket el kell utasítania a szaklevéltárnak. Amennyiben elismeri közszereplőségét vagy nem nyilatkozik erről, akkor a levéltár a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítja, hogy az illető együttműködött-e az állambiztonsággal. Ha az derül ki, hogy hivatalos vagy hálózati személy volt az érintett, akkor a levéltár az ennek azonosításához szükséges dokumentumot, az úgynevezett hatos karton hivatalos másolatát, kiadja a kérelmezőnek.

A református Bölcskei Gusztáv a kivétel

Az [origo] a négy nagy történelmi egyház vezetőinek esetleges állambiztonsági múltját akarta megismerni a törvények adta lehetőségek között, ha az érintettek engedték volna. Közülük kettőnek a neve (a katolikus Seregély István és a református Frenkl Róbert) szerepelt az állítólagos Antall-féle ügynöklistán, a többieké nem.

Nem ismerte el közszereplői minőségét a magyar katolikus püspökkari konferencia elnöke, Seregély István, az alelnök Bosák Nándor és a titkár, Veres András sem. A Magyarországi Evangélikus Egyház országos elnöke, Szebik Imre püspök és az országos felügyelő, Frenkl Róbert sem tartotta magát közszereplőnek, csakúgy, mint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) azóta leváltott elnöke, Heisler András és az ügyvezető igazgatója, Zoltai Gusztáv. Egyedül a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv ismerte el közszereplői mivoltát, így róla megtudhattuk, hogy a levéltár adatai szerint nem volt hálózati személy.

Az [origo] megkereste a katolikus egyháztól Veres András püspököt, aki azonban ebben az ügyben nem óhajtott nyilatkozni. Az evangélikus egyház részéről Szebik Imre azt mondta, hogy felállítottak egy bizottságot, amelynek a múltfeltárás lesz a feladata, és csak annak a testületnek kell elszámolniuk. A bizottság azonban egyelőre nem kezdhette meg a munkáját, mivel nem léptek életbe azok a jogszabályok (az ügynöktörvény módosításai), amelyek alapján kutathatnának. A püspök elmondta, hogy a rendszerváltás után az egyházában önkéntes alapú átvilágítás történt, és ő is átvilágíttatta magát. Ennek eredményét azonban nem kívánta elárulni.

"Az egyházi vezetők nem közszereplők" - jelentette ki a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Zoltai Gusztáv, aki hozzátette: márciusban Heisler Andrással együtt kérték átvilágításukat a szaklevéltártól. Az eredményt két hete kapták kézhez: a levéltár adatai szerint tiszta a múltjuk, nem voltak hálózati személyek.

A bíróság dönthet majd

Az [origo] tavaly több politikus miatt is pert indított, mivel nem ismerték el, hogy közszereplők. Ilyen esetekben a Fővárosi Bíróság jogosult a kérdés eldöntésére. Noha már tíz hónapja beadtuk a keresetünket, egyelőre még a tárgyalást sem tűzték ki. Most is bírósághoz fordultunk állásfoglalásért, hogy az egyházi vezetők közszereplőknek tekinthetők-e.

Nem véletlen, hogy az ügynöktörvény tavaszi módosítása során nagymértékben egyszerűsítettek: bárkiről meg lehet tudni, hogy ügynök volt-e az előző rendszerben, nem csak azokról, akik magukat közszereplőknek vallják. Azonban hiába fogadta el május végén a parlament a törvénymódosítást, az nem léphetett életbe, mivel Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a javaslatot, mivel egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek ítélte.

Kozák Dániel