Sólyommal vétóztatnák meg az aksi-megsemmisítőt

Több hatóság már rábólintott, a környéken lakók mégis ellenzik az akkumulátor-feldolgozó üzem felépítését a Bihar megyei Vekerden. A környező falvakban élők attól tartanak, hogy az üzemből szivárgó szennyező anyagok tönkreteszik a közeli természetvédelmi területet. Környezetvédő civil szervezetek szerint viszont szükség van feldolgozó üzemre, a veszélyes hulladéknak számító aksikról ugyanis abban az országban kell gondoskodni, ahol azok keletkeznek.

Nem jelentene semmiféle környezeti kockázatot az a használt akkumulátorokat feldolgozó üzem, amely a tervek szerint Hajdú-Bihar megyei Vekerden épülne fel - állítja az a héten elkészült környezeti hatástanulmány, amit a miskolci egyetem állított össze. A környező települések viszont úgy vélik, hogy általuk "halálgyárként" emlegetett telep tönkreteszi azokat a környéken található, uniós természetvédelmi oltalom alatt álló, Natura 2000 területeket, amely több védett fajnak ad otthont.

A 160 lelket számláló Vekerd még 2003. júliusában helyi népszavazáson döntött úgy, hogy a falu határában épüljön meg az évente 25 ezer tonna aksit feldolgozó üzem. A közel hárommilliárd forintos beruházásra eddig nyolc szakhatóság, köztük a Hortobágyi Nemzeti Park bólintott rá. Juhász István, a település polgármestere az [origo]-nak elmondta: a munkanélküliséggel és szegénységgel küszködő falu számára az üzem jelentheti az egyetlen kitörési pontot. Az akkumulátor-feldolgozó azon kívül, hogy várhatóan 50 ember számára biztosít munkalehetőséget, évi 70 milliós bevételt hoz a falunak. A befolyt összegből pedig a sportpályát, uszodát építenének, valamint a sűrítenék a falut a környező településekkel összekötő buszhálózatot.

A veszélyes hulladékokat kezelő gyár megépítését viszont ellenzi a Vekerd köré épült, kétezer lakost számláló Zsáka, valamint a körzet országgyűlési képviselője, a fideszes Vitányi István. Vitányi szerint mivel a gyár az uniós védelem alá eső Bihari Tájvédelmi körzet határában épülne meg, így az itt gazdálkodók elveszíthetik azt az uniós támogatást, amit azért kapnának, hogy megőrizzék a földjeiken található természeti értékeket. Többek között az egymillió forintos eszmei értéket képviselő túzokot. Vitányi szerint az ipari létesítmény ráadásul teljesen tájidegen lenne a hagyományosan mezőgazdasággal, ökoturizmussal foglalkozó területen. Az ellenzők attól is tartanak, hogy mivel Magyarországon évente mindössze 17 ezer tonna ólmot és savat tartalmazó akkumulátor hulladék keletkezik, így a gyár a teljes kapacitás kihasználása érdekében Romániából és Ukrajnából importálna további hulladékot.

Hiába bólintottak rá a azonban a helyiek a beruházásra, a gyár biztosan nem kap zöld utat egy éven belül. A terveket jelenleg véleményezi az illetékes környezetvédelmi hatóság, ha azonban az el is fogadja, az engedélyt másodfokon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség előtt támadják meg az ellenzők. A tiltakozók pedig kilátásba helyezték azt is, hogy a beruházás megvétózása érdekében Sólyom László köztársasági elnökhöz fordulnak.

Akkumulátor-hasznosító gyár építését eddig már több helyen is tervezték, többek között Gyöngyösorosziban és Pécs környékén. A lakossági tiltakozások miatt azonban a beruházások rendre meghiúsultak. A környezeti kockázatok miatt aggódó helyieket az iparűzési adóból évente befolyó több millió forintos bevétel sem tudta meggyőzni.

Környezetvédők szerint viszont szükség lenne egy hazai hasznosító üzemre. Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) munkatársa szerint az lenne célszerű, ha minden ország maga gondoskodna az általa termelt hulladék megfelelő hasznosításáról. Jelenleg ugyanis a leselejtezett akkuk Szlovéniába, Csehországba és Ausztriába kerülnek, ahol szétszerelik, majd hasznosítják a veszélyes hulladékot. A benne található savakat leszívják, majd további hasznosítás céljára átdolgozzák. A nehézfémnek számító ólom pedig ipari nyersanyagként értékesíthető, kilónként 50-150 forintos áron. Nagy szerint az ideális az lenne, ha nem egy, hanem több kisebb szétszerelő üzem épülne megfelelő garanciákkal Magyarországon, így nem kéne az egész országot átszelni a veszélyes hulladék szállítmányokkal.