Közel egymilliót is kaphatnak a bűnesetek áldozatai

2005.07.21. 17:04

Akár közel egymillió forintot is kaphatnak a bűncselekmények áldozatai kárenyhítés gyanánt a kormány által elfogadott áldozatvédelmi koncepció szerint. Az anyagi segítség mellett további jogi és erkölcsi segítséget is nyújt az állam a sértettek részére. 

Anyagi kárenyhítést kaphatnak a súlyos, erőszakos bűncselekmények szociálisan rászoruló áldozatai az igazságügyi tárca koncepciója szerint, amit a kormány a héten fogadott el. Az arra jogosultak a tervezet szerint legfeljebb 945 ezer forintot kaphatnak. Kivételesen járadék jellegű kárpótlásban is részesülhetnek az áldozatok, amennyiben a bűncselekmény következtében időlegesen vagy véglegesen keresőképtelenné válnak. Ekkor, legfeljebb három évig, akár havi 63 ezer forint járhat a jogosultnak.

A tárca számításai szerint évente kevesebb, mint tízezer esetben adhatnak kárenyhítést. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy évente 30 ezer ember válik szándékos erőszakos bűncselekmény sértettévé, ebből (ami a kárenyhítési igényt megalapozza) minden harmadik szenved olyan sérülést, amely testi épségét, egészségét súlyosan károsítja, vagy halált okoz. Ebből a körből a szociálisan rászorultak jogosultak a kárpótlásra, vagyis akinek a jövedelme nem haladja meg a minimálbér háromszorosát.

Az áldozatoknak fizetett állami kárenyhítés nem fájdalomdíj, hanem egyfajta előleg. A kifizetett összeget természetesen nem az áldozattól, hanem az arra kötelezettől (elkövetőtől, biztosítótól) hajtja be az állam. A bűncselekmény következtében szorult helyzetbe kerülő áldozatoknak pedig sürgős költségtérítés (útiköltség, ruházkodás, alapellátások) járhat majd a javaslat szerint.

Az anyagi jóvátétel mellett (amely csak a sértettek szűkebb csoportjának járhat) az áldozatok érdekérvényesítése és teljes körű felvilágosítása érdekében áldozatsegítő szolgálatot hoznának részre, amely országos lefedettségű lenne. A szociálisan rászoruló áldozatok pereskedéseit pedig pártfogó ügyvédek segítenék.

Az áldozatvédelmi törvény, amennyiben az Országgyűlés is elfogadja, 2006 januárjában lép hatályba.

KAPCSOLÓDÓ CIKK