Vacsorával győzködhetik a képviselőket a lobbisták

Vágólapra másolva!
Legfeljebb egy szerény vacsorameghívást engedélyez az érdekérvényesítőknek a lobbitörvény tervezete, ezen kívül csak érvekkel, háttéranyagokkal, tanulmányokkal és kitartással győzködhetik ügyfeleiket arról, hogy a megbízójuk által kívánt módon alakuljon egy-egy törvény, intézkedés sorsa. Bár Magyarországon a lobbizás még csak kezdetleges formában létezik, a dohány-, a gyógyszer- és az olajlobbi elég erős. Az EU-ban a helyzet egész más: lobbisták ezrei nyaggatják az Európai Parlament képviselőit.
Vágólapra másolva!

Elkészült a lobbitörvény tervezete. A törvény feladata az lesz, hogy szabályozza a lobbizás, azaz a megbízás alapján, pénzért végzett érdekérvényesítő tevékenység szabályait.

A tervezet tiltja, hogy a lobbisták előnyt biztosítsanak vagy ajánljanak fel azoknak, akiket megkeresnek. Ez alól kivételt jelent a minimálbér egytizedét (jelenleg 5700 forintot) meg nem haladó reprezentáció, azaz étel, ital és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások: szállás, utaztatás. Ezzel az eszközzel azonban csak egyszer élhetnek. Ezen kívül küldhetnek háttéranyagokat, kutatási eredményeket kiválasztottjaiknak.

A lobbisták nem állíthatnak be csak úgy bárhová: ha valakit győzködni szeretnének, akkor először közölniük kell magbízójuk nevét és a kapcsolatfelvétel célját. A birtokukban lévő információkat nem használhatják fel megbízójuk kárára. Nem képviselhetnek egymással ellentétes érdekeket, csak akkor, ha erre a megbízójuk kifejezetten utasítja őket. Van a tervezetnek egy megfoghatatlanabb pontja is. Ez kötelezővé teszi a lobbista számára, hogy "fokozott gondossággal járjon el annak érdekében, hogy biztosítsa állításai, értesülései pontosságát, hitelességét és valódiságát".

A szabályok betartásáért cserébe a lobbisták remek lehetőségekhez jutnak. Legalább egy alkalommal az ügyben illetékes országgyűlési vagy önkormányzati bizottság vagy az illetékes miniszter által kijelölt vezető előtt elmondhatják véleményüket. Ezenkívül akárhány megbeszélést kezdeményezhetnek, amit a megkeresett vagy elfogad, vagy nem.

Jogvédők kizárva

A jogvédőknek nagyon nehéz kiharcolni, hogy részt vehessenek a döntéshozatal előkészítésében - mondta az [origo]-nak Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet programvezetője, aki szerint épp az a tervezet leggyengébb pontja, hogy nem veszi figyelembe: többféle lobbista létezik, akiknek működését indokolt lenne egy törvényben szabályozni.

Ki lobbizhat?

A tervezet szerint lobbizást az folytathat, akit előzőleg felvesznek a lobbisták jegyzékébe. Ehhez azoban büntetlen előélet és egyetemi végzettség kell. Cégek is jelentkezhetnek, de csak akkor, ha legalább egy olyan tagjuk van, aki megfelel a fenti kitételeknek.

"Az egyik, aki pénzért megy, szerződést köt, nyomul." Rájuk vonatkozik a készülő törvény. Vannak másrészt a szakszervezetek és egyéb, tagságot képviselő lobbisták, valamint a civil szervezetek, például jog- és környezetvédők, akikkel nem foglalkozik a készülő törvény. Földes szerint azonban értelmetlen különbséget tenni a kétfajta kijáró tevékenysége között, mert a lényeg ugyanaz: meggyőzni a döntéshozókat észérvekkel. Földes szerint a tervezet elfogadása esetén jobb lehetőségekhez jut az, aki pénzért csinálja ugyanazt, mint aki elkötelezettségből.

Ennek ellenére Földes úgy vélte, jó ötlet a lobbitörvény, mert jelenleg nem látszik, ha valaki megkeres egy politikust, mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy milyen érdekek mozognak a háttérben egy-egy törvény kidolgozásánál. Földes szerint egy ilyen törvény átláthatóbbá teheti az államot és visszaszoríthatja a korrupciót, amit a törvény tervezetében található szankciók is elősegíthetnek.

Feljegyzés, napló, bírság

Ki nem lobbizhat?

A lobbizásból teljesen kizárják viszont az országgyűlési és
európai parlamenti képviselőket, az állami és önkormányzati vezetőket, illetve
önkormányzati képviselőket, a költségvetési szervek munkatársait, a közsszolgákat, a közalkalmazottakat, bírákat, ügyészeket és azok hozzátartozóit. Nem lehet lobbista az állami tulajdonú cég alkalmazottja, pártok és köztestületek tisztségviselői. Akiket kizárnak a lobbizásból, azok még szerződéses viszonyban sem állhatnak lobbicégekkel.

Ebben segíthet az is, hogy a tervezet szerint a lobbistáknak negyedévente feljegyzést kell készíteniük tevékenységükről. Ebben fel kell tüntetniük, hogy kinél jártak, milyen ügyben, milyen eszközöket vetettek be meggyőzésükhöz, kivel és hány esetben beszéltek.

A törvény feladatot ró a lobbisták célpontjaira, képviselőke, hivatalvezetőkre is, ha ugyanis a lobbista vét a törvényben meghatározott követelmények ellen, akkor azt a megkeresettnek írásban jelentenie kell. Ha a megkeresés szabályos, akkor utólag hivatalos feljegyzést kell készíteni a találkozóról.

Aki vét a lobbitörvény szabályai ellen, azt első alkalommal egy, második alkalommal két évre, majd ismételt szabályszegéskor három évre tiltják el a lobbizástól, és törlik a nyilvántartásból. Aki pedig engedély nélkül lobbizik, azt 10 millió forintra is büntethetik, bár az is igaz, hogy ennek a büntetésnek a tervezetben feltüntetett alsó határa nincs.

A dohány- és gyógyszerlobbi a legerősebb itthon

Magyarországon főleg a dohány-, gyógyszer- és olajipari cégek lobbiznak érdekeikért - mondta az [origo]-nak Szántó Judit, a Lobby Partners Kft. ügyvezetője. Sok cég már saját embert vagy egy egész osztályt működtet érdekérvényesítésre. De van számos olyan szervezet is, amely szakmai szövetségként működik, valójában azonban klasszikus lobbizást folytat. Szántó példaként említette a Dohányiparosok Országos Szövetségét.

Szántó szerint ugyanakkor Magyarországon egyelőre nagyon kevés valóban profi lobbista működik. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem indít képzést lobbistáknak. A magyar érdekérvényesítők ugyanis nem hasonlítanak a nyugati országokban tevékenykedőkhöz, mert itthon egyelőre még összekapcsolódik a cégeknél a pr, a kormányzati kapcsolatok ápolása és a lobbitevékenység - állította.

Az EU-ban hemzsegnek a lobbisták

"Megjelennek a lobbisták, ha bizottsági ülés vagy szavazás van" - érzékeltette a lobbizás természetét Szent-Iványi István SZDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki szerint a lobbizás nagy divat az Unióban. Legutóbb például a szoftverszabadalom ügyéről szóló döntést megelőzően szállták meg a lobbisták az Európai Parlamentet (EP), de az érdekérvényesítők egyébként sem számítanak ritka látványnak: több ezer lobbista dolgozik az EP-ben. Legkevesebb 4 ezren vannak, de van, aki 10 ezer fölé teszi a számukat - mondta Szent-Iványi.

Szinte az összes nagyobb cég foglalkoztat érdekkijárókat. A legnagyobb világcégeknek saját embereik vannak erre a feladatra, míg a kisebbek lobbizásra szakosodott cégeket bíznak meg érdekeik képviseletével. Szent-Iványi szerint a lobbisták által nyújtott tájékoztatás, ha nem is mindig, de sok esetben hasznos és kimerítő, sok lobbista ugyanis nagyon felkészült. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a képviselők elutasítják a lobbistákat: vagy azért, mert nem érdekli őket a téma, vagy azért, mert már kialakult véleményük van az adott kérdésről, egy-egy törvénytervezetről.

Sáling Gergő