Eddig csak legyeket hozott a globális felmelegedés

2005.06.30. 11:22

Újabb tanulmány jósol felmelegedést és radikális éghajlatváltozást Magyarországon, de az [origo] által megkérdezett szakértők szerint még korántsem biztos, hogy szélsőségesre fordul az időjárás. Azt sem lehet tudni, ha mégis bekövetkezik, akkor milyen irányban módosul majd az éghajlat: sivatagok éppúgy kialakulhatnak, mint trópusi jellegű időjárás. Ami biztos, eddig csak néhány új légy és rovarfajt köszönhetünk az utóbbi években egyre melegedő magyarországi éghajlatnak.

Forró, csapadékszegény nyarak, aszály, özönvízszerű esők - ezeket jósolja a Kárpát-medence számára a legújabb klímaváltozási tanulmány. A szerzők szerint a pesszimista jóslat akkor következik be, ha a légkör szén-dioxid koncentrációja a duplájára nő, ami a mostani folyamatok alapján könnyen elképzelhető. Ezen kívül azonban még számos más követelménynek is teljesülnie kell.

Ez olyan, mint egy játék a lehetőségekkel. Mindig van egy-egy újabb modell, melyek többé-kevésbé közelítik a valóságot, de nem lehet köztük igazságot tenni - mondta az [origo]-nak az éghajlat megváltozását jósló modellekről Pintér Ferenc meteorológiával foglalkozó szakember. A nagy változások Pintér szerint csak 10 ezer éves skálán mérhetők, ráadásul eldönthetetlen, hogy egy esetleges felmelegedésnek milyen következményei lesznek.

A hőmérséklet ugyanis csak "egy paraméter, de nem minden szempontból a legfontosabb" - mondta. Sok esetben a felhőzet kialakulása, mozgása és az esetleges energia bevitel is fontos tényező, amely jobban alakíthatja környezetünket, mint a felmelegedés. Bár Magyarország számára sok modell kiszáradást jósol, Pintér azt állítja, "teljesen valós az a lehetőség, hogy a magasabb hőmérséklet nagyobb párologtatást és nagyobb csapadékmennyiséget eredményez, hasonlóan a trópusokhoz".

A jelenlegi felmelegedés - amit Pintér csak éghajlati ingadozásnak nevez - egyelőre nem hozott jelentősebb kézzel fogható változásokat, igaz, szerinte csak az elmúlt öt évről állíthatjuk egyértelműen, hogy ebben az időszakban melegebbre fordult az időjárás. Megjelentek olyan légyfajok, amik nagyon ritkák vagy nem is fordultak elő csak a mediterrán országokban. Egyes madarak költési szokásai megváltoztak, némelyik később vagy egyáltalán nem költözik.

A korallok pusztulása ugyanakkor már most is jelentős méreteket öltött, mert nagyon érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra. Még 2 Celsius fokos hőmérsékletemelkedés teljes pusztuláshoz vezet - említette az eddig tapasztalható felmelegedés egyik negatív következményét Csáky Roland, a Greenpeace nevű környezetvédő szervezet munkatársa.

A felmelegedés az ipari forradalommal kezdődött és bár nem egyenes vonalú, de folyamatos, az utóbbi időszakban pedig felgyorsult - mondta Csáky, aki szerint egyes jóslatok azt jelzik előre, hogy a tengerszint akár 7 méterrel is emelkedhet, a magasabb vízszint következtében pedig olyan városok tűnhetnek el, mint Amszterdam. Ezen kívül a termőföldek harmada elveszhetne, 100 millió ember hajléktalanná válhat és az éhínség is komoly pusztítást végezhet. Szomorú sors várhat Magyarországra is: az Alföld például már felkerült arra az ENSZ által készített listára, amely az elsivatagosodás által fenyegetett területeket tartalmazza, de veszélybe kerülhetnek a kevésbé szárazságtűrő állat- és növényfajok is.

Horn Péter, a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományi osztályvezetője ugyanakkor úgy véli, hogy az éghajlat már eddig is sokszor változott jelentősen. Példaként említette, hogy 200 évvel ezelőtt a Velencei-tó teljesen kiszáradt, a Balatonon pedig át lehetett gyalogolni olyan alacsony volt a vízszint a szárazság miatt.

Egyébként is kár kongatni a vészharangot - mondta Horn -, mert ha bekövetkeznek a felmelegedést jósló forgatókönyvek, akkor sincs egyelőre nagy gond. A mai állatnemesítés ugyanis épp olyan irányba tart, amivel az ilyen jellegű problémákat is ki lehet szűrni. Gyorsan növő, kevesebb takarmányból több húst adó, a szárazságot jól tűrő állatokat tenyésztenek, de a növények között óriási különbségek vannak már egy fajon belül is a tűrőképességet tekintve - mondta.

Az MTA osztályvezetője szerint azonban az ember is sokat változott az idők során, jobban tud már alkalmazkodni szélsőséges körülményekhez is. Ha például Texasban lekapcsolnánk a légkondícionálást, akkor a terület lakhatatlan lenne a nagy hűség miatt, most mégis sűrűn lakott állam - mondta.

Pintér szerint ráadásul kérdéses az is, hogy feltétlenül rosszul járunk-e egy-egy radikális változással. Az ember elterjedése például egy hidegebb időszaknak köszönhető, amikor Amerikába és Ausztráliába is át tudtak vándorolni őseink. "Persze annak nem örülünk, hogy a megszokott dolgaink megváltoznak" - mondta.

Sáling Gergő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK