A pénznek örülnek, a listától félnek a kisebbségek

Az új kisebbségi törvény várhatóan pénzhez juttatja a kisebbségi önkormányzatokat, a választás új rendszerével viszont a parlamenti politikusokon kívül csak a cigányok elégedettek. Mégis rábólintottak a kisebbségi szervezetek a törvény módosítására, mert féltek, hogy különben soha nem juthatnak hozzá az állami támogatásokhoz.

A kisebbségi törvény módosításával fél megoldás született, állítják az érintettek. A parlament hétfői döntésével a kisebbségek biztosabban hozzájuthatnak a nekik járó költségvetési pénzekhez, de az évek óta sokat kritizált kisebbségi választásról szóló törvény továbbra is egyszerűen kijátszható. Sőt, Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman szerint a most elfogadott törvény talán még rosszabb is lett, mint az általa Alkotmánybíróságon megtámadott eddig hatályban lévő változat.

A kisebbségi önkormányzatok megválasztásáról szóló, eddig hatályban lévő törvénnyel az volt a legnagyobb baj, hogy tele van az ország ál-önkormányzattal. Az etnobiznisznek is nevezett csalásnak az a lényege, hogy olyanok alapítanak kisebbségi önkormányzatot, akiknek semmi közük sincs az általuk papíron képviselt nemzetiséghez. A kisebbségi önkormányzatok egyrészt állami támogatást kaphatnak, másrészt pedig beleszólhatnak a települési önkormányzat munkájába. Van aki pénzért, van aki a hatalomért alakít ál-kisebbségi önkormányzatot, utóbbira jellemző példának tartották a jászladányi esetet, ahol a helyi romákkal összeveszett nem roma polgármester felesége alakított kisebbségi önkormányzatot.

A visszaéléseket az tette lehetővé, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon bárki indulhatott és bárki szavazhatott. A települési önkormányzati választással egy időben tartott eseményen mindenki megkapta a kisebbségi szavazólapot is, és akár azt is megtehette a választópolgár, hogy az összes kisebbségi lapon szavazott, ha volt hozzá kedve. A kisebbségi önkormányzatok gyorsan szaporodtak az országban. "1994-ben tartották az első választást, akkor még nem lehetett sejteni, hogy 1998-ban ott is alakulnak kisebbségi önkormányzatok, ahol nincs az adott nemzetiséghez tartozó közösség, 2002-ben pedig még ennél is több alakul majd" - mondta Füzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat vezetője. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman már az előző kormányzati ciklusban is kérte a parlamentet, hogy változtassa meg a törvényt, mert az igazságtalanságok eleve kódoltak benne. Az Alkotmánybíróságon is megtámadta a '93-as törvényt, de ítélet még nem született.

Az új törvény szerint már csak az szavazhat, aki három hónappal előre felveteti magát a kisebbségi névjegyzékbe. Ezt bárki megteheti a helyi választási bizottság elnökénél (általában a jegyző tölti be ezt a tisztet). A jelentkezőnek azt kell mondania, hogy az adott kisebbséghez tartozik, ezt sem ellenőrizni, sem vitatni nincs joga az összeírónak. A névjegyzéket a választás után megsemmisítik.

A jelöltnek nem csak arról kell nyilatkoznia, hogy a kisebbséghez tartozik, hanem azt is kell állítania, hogy beszéli az adott kisebbség nyelvét. Ezt szintén nem ellenőrzik, de nyilvános adatnak számít, így aki akarja, számon kérheti rajta. A nyelvtudás feltétele a cigány jelöltekre nem érvényes.

Ahhoz, hogy egy településen kiírják a kisebbségi önkormányzati választást, legalább harminc főnek kérnie kell, hogy vegyék fel a választói névjegyzékbe.

Az új választási rendszert élesen kritizálta Pétarfalvi Attila adatvédelmi és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman is. Kaltenbach Jenő véleménye meglehetősen lesújtó a törvényről: "A törvénymódosítás nem oldott meg semmit. Sőt, talán inkább rosszabb lett a helyzet, mint jobb" - mondta az [origo]-nak. Kaltenbach szerint azt az alapvető problémát nem sikerült megoldani, hogy csak az szavazhasson, aki az adott kisebbséghez tartozik. Szerinte a regisztrációtól inkább megriadnak a valódi kisebbségiek, míg könnyedén lajstromba vetetik magukat a szerencselovagok. "Elsősorban a kis közösségekben lehet ez nagy probléma, ahol a kisebbség viszonya ambivalens a hatalommal" - fogalmazott Kaltenbach. A névjegyzék miatt Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lemondott az Országos Cigány Önkormányzati (OCÖ) tagságáról.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint nem tisztázott, hogy az állami szervnek számító jegyzők hogyan kezelik azokat a különösen védettnek számító személyi adatokat, amelyek a névjegyzékbe jelentkezők nemzetiségéről szólnak. Az erről szóló rendeletet még nem készítette el a Belügyminisztérium.

Kolompár Orbán OCÖ-elnök azonban úgy tartja, hogy a névjegyzék kifejezetten hasznos. "Az OCÖ fő feladata, hogy a roma társadalom végre vállalja fel magát. Az a nép, amelyik nem vállalja identitását, annak nincs jövője. Aki nem vallja magát romának, annak nincs helye a roma politikai közéletben" - fogalmazott.

A névjegyzékre a legtöbb, kisebbségekkel foglalkozó szakember szerint tényleg szükség van a csalások kivédése érdekében. Kaltenbach szerint az a baj, hogy állami ellenőrzés alá kerül a lista, és nem a kisebbségi szervezetek kezelik, akiknél bátrabban jelentkeznének az emberek. Az eredeti törvényben ez így is lett volna, de a névjegyzéket kezdetben elutasító Fidesz ragaszkodott az állami felügyelethez. Nem bíztak ugyanis abban, hogy a civil kontroll megfelelő adatkezelést biztosíthat. Füzik János, a szlovák kisebbség vezetője szerint ez érthető aggodalom, de az sem jó, hogy a nyilvántartásból kizárták a kisebbségeket. Muszev Doncso, a bolgár önkormányzat vezetője aggályosnak nevezte hogy nem intézhetik maguknak a regisztrációt, és ő azt reméli, hogy előbb-utóbb a törvénynek ez a része változni fog. Karagity István, a horvát önkormányzat alelnöke szerint valóban elképzelhető, hogy a szavazók bátrabbak lennének, ha nem a jegyzőnél, hanem saját szervezetüknél jelentkezhetnének. "Él a félelem, hogy az emberek idegenkednek majd a regisztrációtól."