Már csak az lehet kisebbségi szavazó, aki kéri

A parlament hétfői döntése szerint csak az szavazhat a következő kisebbségi választáson, aki ezt külön kéri. Igazolni nem, de jelezni kell a kisebbséghez való tartozást. A jelölteknek arról is nyilatkozniuk kell, hogy ismerik az általuk képviselni szándékozott nemzeiség nyelvét. A politikusok azt remélik, hogy ezzel megszűnnek az ál-kisebbségi önkormányzatok.

A kisebbségi önkormányzatok megválasztásáról szóló törvénnyel az volt a legnagyobb baj, hogy tele van az ország ál-önkormányzattal. Az etnobiznisznek is nevezett csalásnak az a lényege, hogy olyanok alapítanak kisebbségi önkormányzatot, akiknek semmi közük sincs az általuk papíron képviselt nemzetiséghez. A kisebbségi önkormányzatok egyrészt állami támogatást kaphatnak, másrészt pedig beleszólhatnak a települési önkormányzat munkájába. Van, aki pénzért és van, aki a hatalomért alakít ál-kisebbségi önkormányzatot, utóbbira jellemző példának tartották a jászladányi esetet, ahol a helyi romákkal összeveszett polgármester felesége alakított kisebbségi önkormányzatot.

A visszaéléseket az tette lehetővé, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon bárki indulhatott és bárki szavazhatott. A települési önkormányzati választással egy időben tartott eseményen mindenki megkapta a kisebbségi szavazólapot is, és akár azt is megtehette valaki, hogy az összes kisebbségi választásban részt vesz, ha van hozzá kedve. A kisebbségi önkormányzatok gyorsan szaporodtak az országban.

Az új törvény szerint már csak az szavazhat, aki ezt három hónappal előre kéri. A kisebbségi névjegyzékbe bárki felvetetheti magát a helyi választási bizottság elnökénél (általában a jegyző tölti be ezt a tisztet). A jelentkezőnek azt kell mondania, hogy az adott kisebbséghez tartozik, ezt sem ellenőrizni, sem vitatni nincs joga az összeírónak. A névjegyzéket a választás után megsemmisítik.

A jelöltnek nem csak arról kell nyilatkoznia, hogy a kisebbséghez tartozik, hanem azt is kell állítania, hogy beszéli az adott kisebbség nyelvét. Ezt szintén nem ellenőrzik, de nyilvános adatnak számít nyilatkozata, így aki akarja, számon kérheti rajta. Megszűnik a független indulás lehetősége is, a 2006-os választáson már csak bejegyzett kisebbségi szervezetek indíthatnak jelölteket. A kisebbségi nyelvtudás feltétele a cigány jelöltekre nem érvényes.
Ahhoz, hogy egy településen kiírják a kisebbségi önkormányzati választást, legalább harminc főnek kérnie kell, hogy vegyék fel a választói névjegyzékbe.

A választási törvény módosításával együtt megváltozott a kisebbségi törvény is. Az eddigi különböző minisztériumok helyett at Országgyűlés költségvetéséből kapjákmajd az állami támogatást az országos kisebbségi önkormányzatok. Ahol megfelelő számú településen szerveződött kisebbségi önkormányzat, ott lehetőség lesz megyei kisebbségi önkormányzat megalakítására is. Az országos önkormányzatokat ezentúl nem tömeges elektori gyűlésen választják meg. Ezzel megoldódik az a kezelhetetlen helyzet, amikor több ezer ember jelent meg a cigány és a német választáson. Az elektorok ezentúl listán és otthon szavaznak a megyei és az országos vezetésről.