Elsunnyoghatják a nyilvánosság-törvényt az állami szervek

Egy kormányjavaslat arra kötelezné az állami szerveket és önkormányzatokat, hogy az interneten hozzák nyilvánosságra a jogszabálytervezeteiket, amelyeket azután bárki véleményezhetne. Az észrevételekre reagálniuk kellene a hivatalnokoknak. A kötelező internetes nyilvánosság a vezető tisztségviselők juttatásaira is kiterjedne. "Nagyon szép lenne, ha mindez működne, de ezzel kapcsolatban vannak kétségeink" - fogalmazott a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet munkatársa.

A közvélemény gyors és pontos tájékoztatása érdekében arra köteleznék az állami szerveket, a bíróságokat és az önkormányzatokat, hogy tegyék fel az internetre a jogszabálytervezeteiket, jogerős határozataikat és számos egyéb, közérdekűnek számító adatot. A kormány elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslata ráadásul nemcsak a közzétételt írja elő az érintett szervek számára, hanem arra is lehetőséget kell biztosítaniuk, hogy bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatokat tehessen a jogszabálytervezetekkel kapcsolatosan. Ezeket az észrevételeket mérlegelniük kell a jogszabályok készítőinek, az állampolgárok véleményéből összefoglalót kell készíteni akkor is, ha végül elutasítják azokat. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor a jövő év elejétől ezeknek az anyagoknak és információknak már ott kell lenniük a neten.

Egy külön, erre a célra fenntartott honlapon gyűjtenék össze az önkormányzatok rendeleteit, amelyért a belügyminiszter felelne. 2007-re pedig a (felsőbb) bírósági határozatok túlnyomó többségét is fel kellene rakni a világhálóra a törvényjavaslat szerint. Közzé kell tenni továbbá (egyebek mellett) az állami szervek vezetőinek és vezető tisztségviselőinek illetményét, munkabérét és rendszeres juttatásait, a kiírt pályázatokat, a helyi önkormányzatok önként vállalt feladatait is.

TASZ: nagyon szép, csak nem nagyon fog működni

Nagyon szép lenne, ha működne ez a törvényjavaslat, de ezzel kapcsolatosan vannak aggályaink - mondta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője, Földes Ádám, aki szerint a parlamenthez beterjesztett javaslatot erősen legyengítették a korábbi változatokhoz képest. "Számos kiskapu és hiányosság rontja le a javaslat hatékonyságát, így például hiába rendelkezik arról a szöveg, hogy az állami szerveknek ki kell rakniuk a közérdekű adatokat az internetre, semmilyen szankciót nem ír elő ennek elmaradása esetére, így nem várható túl nagy változás e téren" - állította a programvezető. A jogalkotás nyilvánossága alól is elég tág kibúvókat ad a javaslat, így például elég arra hivatkozni, hogy a jogszabály gyors elfogadásához kiemelkedő társadalmi érdek fűződik.

"Az is jól hangzik a javaslatban, hogy a hatályos jogszabályok felkerülnének az internetre, ahol bárki hozzáférhetne, viszont csak a törvény címére vagy a számára lehetne keresni, a jogszabályi szövegekben azonban nem, amely igen megnehezíti a jogkereső állampolgárok tájékozódását" - fogalmazott Földes Ádám, aki szerint az állhat a háttérben, hogy a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában álló Magyar Közlönykiadó Kft. profitorientált cég, és nem akarják rontani az üzletét. "A cégbírósági adatok szerint ugyanis a Közlönykiadó 2003-ban több mint 430 millió forint osztalékot fizetett a MeH-nek" - jelentette ki a TASZ munkatársa.

Jelenleg elvétve vannak csak fent az adatok

Jelenleg csak nagyon kevés minisztérium teszi közre honlapján a törvény-, illetve rendelettervezeteit. Sok tárca még az érdeklődő újságíróknak sem hajlandó elküldeni a szöveget, mondván, hogy az még "egyeztetés alatt áll". Elvétve fordul elő az is, hogy lakossági észrevételeket várjanak egyes törvénytervezetekről, mint ahogy a bírósági határozatok sem jelennek meg az interneten. A törvénytervezet indoklása szerint az elektronikus demokrácia jegyében a jelenleginél átláthatóbb jogállamiságot tenne lehetővé ez a javaslat azzal, hogy az információk közvetlen hozzáférhetőségének biztosításával az emberek nagyobb belátást nyerhetnek a törvényhozásba.