Morvai Krisztina erőszaktól félti az elváltak gyerekeit

Vágólapra másolva!
A "vasárnapi apukák" üdvözlik, a női jogokat védő büntetőjogász problémásnak találja, hogy egy kormányjavaslat szerint akár börtön is fenyegetheti azokat az elvált szülőket, akik akadályozzák, hogy a másik szülő is tarthassa a kapcsolatot a gyerekkel. A jogász szerint nem lehet büntetőjogi eszközökkel megoldani ezt a kérdést, mert így az erőszakos apjától rettegő gyerekeket szolgáltathatják ki.
Vágólapra másolva!

A kormány büntetőjogi eszközökkel védené a gyerekük nélkül élő elvált szülők és a gyerekek kapcsolatát. Ha a másik szülő a végrehajtási bírság kiszabása után is akadályozza a gyerekkel való kapcsolatfelvételt vagy a kapcsolat kialakítását, akkor akár egy évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.

A kormány indoklása szerint gyakoriak az olyan esetek, amikor az elvált szülő a gyermek és a másik szülő kapcsolattartását bírósági határozat és végrehajtási bírság kiszabása ellenére akadályozza. Ez pedig azt jelzi, hogy a jelenlegi szankció (a pénzbírság) alkalmazása önmagában nem jelent kellő visszatartó erőt.

Aggályosnak tartja a módosítást Morvai Krisztina büntetőjogász, a Női és Gyermekjogi Kutató- és Oktatóközpont vezetője. Ez a javaslat a gyerek egészséges lelki és testi fejlődését akarja védeni, mégpedig azzal az indokkal, hogy a gyereknek normális esetben mind a két szülőjére szüksége van. "Ez a módosítás azonban egyoldalú" - véli a büntetőjogász, mivel e logika mentén nemcsak azokat a szülőket kellene büntetni, akik megakadályozzák a kapcsolattartást, hanem azokat is, akik nem óhajtanak kapcsolatot tartani, és ezzel veszélyeztetik a gyerek egészséges lelki fejlődését.

Ez az intézkedés szinte kizárólag csak a nőket sújtaná, mivel a válóperek után az esetek túlnyomó többségében az anyához kerül a gyerek, ebből következőleg az apák lehetnek azok, akik nem élnek a kapcsolattartás jogával. Ez az intézkedés így akár a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésként is felfogható - mondta Morvai Krisztina.

A büntetőjogász szerint legalább ekkora problémát jelent az, hogy a büntetőjog nem tudja megfelelően kezelni azokat a helyzeteket, ha nem az anya akadályozza a kapcsolattartást, hanem a gyerek fél az erőszakos apjától, és ezért nem akarja látni. "Ilyen esetekben az anya tehetetlen: vagy kifizeti a bírságot, vagy átengedi a gyereket. Amennyiben még szabadságvesztés is fenyegetheti, még inkább lökdösni fogja a gyereket, hogy menjen el a másik szülővel a kapcsolattartás idejéig" - jelentette ki a jogász, hozzátéve, hogy ez a kényszer is káros a gyerekre nézve. "A gyereket nem lehet tárgyként kezelni, nekik is vannak gondolataik, érzéseik, elképzeléseik, és ezeket is figyelembe kellene venni" - hívta fel a figyelmet Morvai Krisztina.

A "vasárnapi apukák" örülnek az elrettentő erőnek

A "vasárnapi apukák" támogatják az új szabályozást. "Elrettentő ereje lehet annak, hogy akár börtönnel is lehet büntetni a kapcsolattartás akadályozóit" - mondta a csoportosulás vezetője, Kő Natasa, aki hozzátette: már sok országban fenyegetik szabadságvesztéssel azt a gondozó szülőt, aki megakadályozza, hogy a másik szülő tarthassa a kapcsolatot a gyerekkel. Nagyon ritkán, de volt már rá példa arra, hogy valakit leültettek emiatt. Rögtön csökkent a láthatások akadályozóinak száma - jegyezte meg.

Nagyon fontos jelzés, hogy az akadályozás bűncselekménynek minősül, így talán az érintett gondozó szülők is elgondolkodhatnak azon, hogy milyen rettenetes rombolást végeznek a gyerek lelkében azzal, ha elzárják a másik szülőtől - mondta Kő Natasa. A pszichológusként dolgozó Kő Natasa számos példát említett arra, hogy az érintett gyerekek közül sokan felnőttként is pszichés problémákkal küzdnek, nem találják a helyüket a világban, céltalannak és értéktelennek érzik magukat.