A bíróság elfogadta az Orbánt vádló tanút

Vágólapra másolva!
Elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság elutasította a Tokajhegyalja kft. keresetét az Élet és Irodalom (ÉS) ellen idított sajtóperben. A cég azért kért helyreigazítást, mert szerinte a hetilap valótlanul állította, hogy olyan taggyűléseket tartottak, ahol Orbán Viktor hivatalban lévő miniszterelnökként adott tanácsot felesége cégtársainak állami tulajdonú területek megszerzésére. A cég fellebbez az ítélet ellen.
Vágólapra másolva!

Elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság elutasította a Tokajhegyalja kft. keresetét az Élet és Irodalom (ÉS) ellen indított sajtóperben. A kft. arra hivatkozva kért helyreigazítást, hogy a hetilap március 11-én megjelent cikkében valótlanul állította: a cég 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án taggyűlést tartott, ezért nem készülhettek el azok a jegyzőkönyvek sem, amelyek alapján a lap azt állította, hogy Orbán Viktor még hivatalban lévő miniszterelnökként állami területek eladásával kapcsolatban adott tanácsot felesége cégtársainak.

Az ÉS kérésére a pénteki tárgyaláson meghallgatott tanú, aki a kft. egyik tagjának a volt felesége, azt mondta: a kft. rendszeresen tartott "informális taggyűléseket", amelyekről "jegyzőkönyv" is készült. A megbeszéléseken több alkalommal Orbán Viktor volt miniszterelnök is részt vett. A tanú maga fénymásolta le az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, melyek némelyikén ügyvédi aláírás és pecsét is látható. A felperes kft. jogi képviselője viszont az előző tárgyaláson megkérdőjelezte az iratok eredetiségét, és csatolta a társaság tagjainak nyilatkozatát, mely szerint az említett időpontokban nem vettek részt taggyűlésen.

A bíró az ítélethirdetéskor azt mondta, azt vizsgálta, hogy a cikk egésze valós állításokat tartalmaz-e. Megjegyezte: a kisebb, lényegtelen tévedések miatt nem lehet helyt adni sajtó-helyreigazítási kérelemnek. A bíróság elfogadta az ÉS tanújának nyilatkozatát, miszerint informális taggyűléseket tartottak, annak ellenére, hogy a cég tagjai írásban is azt nyilatkozták, hogy a jelzett napokon nem voltak taggyűlések.

Ez a nyilatkozat ugyanis a bíróság szerint érdemben nem érintette a tanú szavahihetőségét. Azonban a bíróság a tagok nyilatkozatáról nem állapította meg, hogy azok tartalma ne lenne valós, az ugyanis kiderült, hogy az ÉS által becsatolt három "jegyzőkönyv" nem felel meg a gazdasági törvény szabályainak.

Nem vált ugyanakkor kétségessé, hogy a felperesi társaság tagjai alkalmanként és a perbeli időpontokban összejöttek és érdemben a társaság ügyeit tárgyalták - mondta a bíró. Közölte azt is: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ÉS által beidézett tanú maga volt a cikksorozat egyik informátora, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a tanú érdemi előadása a tárgyaláson nem kérdőjeleződött meg, annak kétségbevonására a felperes bizonyítást nem ajánlott fel.

A bíró azt nem vizsgálta, hogy jogi értelemben a gyűlések taggyűlések voltak-e, mert - mint fogalmazott - ez az ügy szempontjából lényegtelen. Közölte azt is a bíró, hogy a bíróság érintőlegesen sem politizálhat, és a perben nem szereplő személyek magatartásáról semmilyen módon nem foglalt állást ezzel a ítélettel.

A kft. ügyvédje azt mondta: fellebbeznek az ügyben. Hozzátette: álláspontja szerint a döntés ellentétes azzal a bírói gyakorlattal, hogy a gazdasági társaságokat érintő ügyben csakis a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásait kell figyelembe venni.

Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője az ítélethirdetés után azt mondta, hogy örül az ítéletnek. Azt még senki sem vonta kétségbe, hogy a gyűléseken elhangzott állítások valósak - mondta Kovács, aki szerint valószínűleg nem lesz szükség újabb tanúkra, mert ezzel az egy tanúval is sikeresen tudtak védekezni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a további tanúk bevonása attól is függ, miről szól majd a fellebbezés.

Orbán Viktor korábban azt mondta, nem vett részt taggyűléseken, és nem is támogatta miniszterelnöksége alatt az állami borászati vállalat privatizációját. Orbán ugyanakkor eddig nem tett jogi lépéseket az ügyben, helyreigazítást pedig már nem is kérhet, mert a harmincnapos határidő lejárt. Az [origo] szerette volna megkérdezni Orbán Viktort arról, mi a véleménye az ítéletről. A pártelnök azonban külföldön tartózkodik, nem sikerült elérnünk.