Néma lámpák miatt szenvednek a vakok

Vágólapra másolva!
A fővárosban működő több ezer közlekedési lámpa közül alig ötvenet tudnak használni a látássérültek, mert csak ezekre szereltek fel hangjelzőt. Komoly problémát okoznak a vakoknak a mozgássérülteknek épült rámpák is, mert ezek miatt sokszor nem tudják megkülönböztetni a járdát az úttesttől. Erre egyesek szerint kavicsos felületű rámpák kialakítása lenne a megoldás, hogy a vakok észrevegyék, ha rálépnek.
Vágólapra másolva!

A vakok közlekedésében problémát jelent, hogy a főváros több ezer közlekedési lámpája közül alig ötvenet szereltek fel hangjelzéssel. "A legtöbb hangjelzéses lámpa a Vakok Intézetének környékén van. Az Örs vezér téren például rengeteg vak jár, de ott nincsenek ilyen lámpák, hadd menjen a vak a villamos alá" - magyarázta Erhartné Molnár Katalin, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének főtitkára.

A buszon utazó vakok sokszor szenvednek amiatt is, hogy a megállók nevét hibásan mondja be a géphang. Molnár Katalin szerint a buszvezetők sokszor nem figyelnek oda, ezért a hangosbemondó, amelyik a soron következő buszmegállót jelzi, sokszor rosszul működik. A látássérültek ezért nem igazán bízhatnak a jelzésekben. Molnár Katalin szerint nem igényelne sok ráfordítást, ha kis adóvevőket szerelnének a buszokra, melyeknek segítségével a vakok saját adóvevőiken megtudhatnák, ha jön a busz, és tudnák, merre járnak. Ilyen szerkezetek Budapesten nem működnek, Szombathelyen is csak próbaként szereltek fel néhányat.

Gyakran előfordul, hogy a látássérültek veszélyes helyzetbe kerülnek a mozgássérülteknek készült rámpák miatt, mert összetévesztik a járdát az úttesttel. "A járdáról én lelépni szeretek, nekünk a le- és fellépés a fontos. Az akadálymentesítés bennünket az utcán kifejezetten zavar" - mondta el Molnár Katalin. Molnár szerint a rámpákat a járdák szélén kellene elhelyezni. Földesi Erzsébet, a Mozgáskorlátozottak Budapesti Egyesületének elnöke szerint a megoldás az lenne, ha a rámpáknak kavicsos, érdes lenne a felülete.

A zuglói 7-es buszmegállót egy ideje áthelyezték egy járdaszigetre. A probléma több ezer embert érint, a közelben van ugyanis a vakok iskolája, a vakok óvodája, a vakok intézete, a vakok szövetsége és egy nyugdíjas otthon. Budapest egyik legforgalmasabb kereszteződésében a "hangos" lámpák ellenére sok látássérült veszélyben érzi magát, amíg átjut a gyalogátkelőn. Bár vakok és idősek egy éve demonstráltak a buszmegálló áthelyezéséért, a 7-es buszok jó része azóta is a járdaszigetről veszi fel az utasokat.

Magyarországon körülbelül 83 ezer embert szoktak látássérültnek nevezni, közülük körülbelül 10 ezer a teljesen vak. Molnár Katalin úgy vélte, a látássérültek közlekedési problémáinak megoldása az önkormányzatok dolga lenne, főként pályázati pénzekből. "Szeretnénk elérni, hogy megkérdezzék a vakokat is, és ne a fejünk felett döntsenek. A legjobb segítőink azok, akik embertársként, és nem szakértőként közelítenek" - jelentette ki Molnár.

Az Esélyegyenlőségi Minisztérium fogyatékosügyi főosztályának illetékesei egyelőre nem reagáltak a látássérültek közlekedési nehézségeinek javításával kapcsolatos kérdéseinkre.