Bizonytalanságban tartják a Dagály utcaiakat

Vágólapra másolva!
Öt éve folyik a vita egy XIII. kerületi, Dagály utcai ingatlan körül. Az épületben több civil szervezet működik. Azt állítják, hogy mióta leválasztották az épület egy részét, megszűnt a rendes bejáratuk, ráadásul évek óta tisztázatlan ingatlanjaik jogviszonya. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) azt javasolta az illetékes országgyűlési bizottságnak, hogy adják vissza a KVI kezelésébe az ingatlant, majd a bérlőket ők bent hagynák. A bizottság albizottsága tavaly óta foglalkozik ezzel a kérdéssel, de egyelőre nem találtak megoldást.
Vágólapra másolva!

A társadalmi szervezetek bizottságának szerdai ülésén a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója a civil szervezeteknek, alapítványoknak átadott ingatlanok ellenőrzéséről számolt be. Egy ingatlannak kapcsolatban volt csak nagyobb vita, a Dagály utca 11/a alatti házzal kapcsolatban. Itt több szervezet is működik, ám öt éve vita van amiatt, mert egy másik épületrész leválasztásával szerintük ellehetetlenült a helyzetük: megszűnt például a rendes bejárat az épületbe, és így azt nem tudják rendeltetésszerűen használni. Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületének - amelynek szintén ebben az épületben van az irodája - azt állította, hogy már minden létező fórumon megpróbáltak eljárni az ügyben, de eddig semmi nem történt.

A KVI vezérigazgatója azt javasolta a bizottságnak, hogy erről az ingatlanról ne döntsenek - itt még nem dőlt el ugyanis a pályázatra meghirdetett ingatlan sorsa -, mert nem lehetne igazságos döntést hozni, hanem kerüljön vissza az egész ház a KVI tulajdonába. Ők viszont a bérlőket bent hagynák.

Az ingatlannal egy albizottság is foglalkozik, amely 2004-ben alakult, de máig nem született megoldás a bérlők problémájára.

Sokan visszaéltek az ingyen ingatlannal

Összesen 1682 ingatlant adott át a KVI 1998 és 2001 között civil szervezeteknek, alapítványoknak. Az ingatlanok könyv szerinti összértéke bruttó 4 milliárd forint - derült ki a KVI jelentéséből, melyet a társadalmi szervezetek bizottságának juttatott el. Első körben azok a szervezetek jutottak ingatlanhoz, amelyek már a rendszerváltás óta jogszerűen használták azokat, a többire pályázni lehetett. Ezekre az ingatlanokra 15 év elidegenítési tilalom van érvényben, vagyis azokat nem lehet eladni vagy bérbe adni másnak, és törvény rögzíti azt is, mire használható az ingatlan.

Eladni csak egy esetben lehet az ingatlanokat: ha időközben változás állt be a szervezetnél, például bővültek vagy profilt váltottak, és emiatt másik székházat kell keresniük. Ekkor is azonban csak úgy adható el a KVI engedélyével az ingatlan, ha a befolyt pénzből új székházat vásárolnak, ellenkező esetben az összeg a KVI-t illeti meg. Ilyen cserére volt példa, amikor a kisgazda Torgyán József felesége, Cseh Annamária vezette Független Női Szövetség eladott néhány tulajdonában lévő lőteret, hogy helyette irodát vásároljon. Azt azonban a KVI vezérigazgatója, Zelles Sándor nem tudta megmondani, hogy egy nőszövetség miért pont lőterekre pályázott annak idején.

A jelentésből kiderült, hogy az ellenőrzött ingatlanok 68 százalékát használták csak megfelelően a szervezetek és alapítványok. 8 százalékát teljes egészében, míg 16 százalékát részben átengedték másnak bérleti díj ellenében, ami jogellenes. Az ingatlanok 8 százalékát pedig egyáltalán nem használták. Néhány ingatlanról le is mondtak a szervezetek, mivel nem tudták őket használni, ezek visszakerültek a KVI-hoz. Kiderült az is, hogy azok a szervezetek, amelyek alanyi jogon jutottak ingatlanhoz, mert már korábban is használták, azok megfeleltek a törvényi előírásoknak. A pályázat útján tulajdonossá lett szervezetek között viszont nagy számban voltak, akik visszaéltek a lehetőséggel.

Ahol a KVI törvénysértésre bukkant, akár többször is felszólította a tuljadonosokat a jogszerű használat helyreállítására. Volt, ahol erre a szervezet inkább elállt az ingatlantól, mástól visszavették azt, de voltak sokan, akik inkább eleget tettek a felszólításnak. Zelles a bizottság ülésén elmondta azt is, hogy a visszavett ingatlanok mindig veszítenek értékükből, mert rossz állapotban adják vissza a szervezetek.

Előfordultak viszont olyan esetek is, amikor a pályázaton nyertes szervezet a mai napig nem tudta használatba venni az ingatlant, mert azt más szervezet jogellenesen használja. Zelles szerint a KVI az ilyen vitákba nem folyik bele, a nyertes szervezetnek kell bírói úton érvényt szereznie jogainak.