Szigorúan néz Józsefváros a kutyaszarra

Vágólapra másolva!
A nyolcadik kerületben kedden kóborkutya-begyűjtő akciót tartanak. Józsefvárosban az utóbbi időben komolyan veszik az ebügyet: igyekeznek rövid pórázon tartani a gazdákat, akár harmincezer forintot is fizethet, akinél nincs ürülékszedő eszköz sétáltatás közben.
Vágólapra másolva!

A budapesti Józsefváros különösen szigorú a kutyatartókkal. A városrészt az önkormányzat szeretné megtisztítani a kutyaszartól, ezért a kóborló állatokat rendszeresen begyűjtik, a gazdákat pedig az ürülék összeszedésére kötelezik. Az idén életbe lépett, kutyatartókra vonatkozó rendelet szerint akár harmincezer forintot is fizethet, aki sétáltatáshoz nem visz magával eszközt a kutyapiszok felszedésére. A helyszínen fizetett bírság csak tízezer forint.

"Január óta 30-35 feljelentést tettek a közterület-fenntartók kutyatulajdonosok ellen. A tavalyi, féléves türelmi idő alatt csak figyelmezettük a tulajdonosokat, és adtunk nekik zacskót, lapátot, csipeszt. Most már úgy gondolom, hogy az állampolgárok kilencven százaléka rendelkezik ilyen eszközökkel" - mondta az [origo]-nak Muhari István, a Józsefvárosi Közterület-felügyelet helyettes vezetője.

A kóbor kutyák mellett a közterület-fenntartóknak joguk van elvitetni azokat a kutyákat is, amelyeket rájuk uszítanak. Olyan is előfordult már, hogy egy gazda letagadta, hogy övé az állat, hogy így kerülje el a büntetést. Az ilyen állatok is az Illatos úti telepre kerülhetnek, és a büntetés kifizetésével és oltási könyvvel válthatók csak ki.

"Nem a rendeletek, hanem a meggyőzés a fontos" - vélekedett egy józsefvárosi közterület-fenntartó, aki még sohasem büntetett kutyatulajdonost. "Nem büntettem még, de kőkemény figyelmeztetést már adtam. Senki sem örül, ha egy kékoverallos odamegy hozzá, és rászól, hogy szedje össze a kutyaszart. Az információátadás, a kommunikáció a fontos." A meggyőzés erejét két történettel is igazolta a közelmúltból: "Visszaszólt az egyik delikvens, hogy mit pattogsz, kevés vagy, mint egy pattanás, könnyen beszélsz, nincs is kutyád. Mondtam, hogy négy kutyám van otthon, és vigyázok, hogy ne hagyjanak piszkot maguk után közterületen. Ez meggyőzte. A személyes példa erősebb hatású, mint a büntetés. Máskor pedig egy farkaskutyás nem akarta felszedni. Győzködtem, aztán mondta, hogy na jó, a maga kedvéért fölveszem. Azt válaszoltam, hogy ne az én kedvemért vegye fel, hanem a sajátjáért, ő lakik erre, és csak nem akar derékig kutyaszarban járni." A szuggesztív közterület-fenntartó egy kedves érve az is, hogy "mit szólna ahhoz, ha a fa visszarúgna a gyökerével kutyájába". "A meglepetéstől megütköznek és megértik, hogy mit akarok mondani."

A kerületben kutyát sétáltatók többsége már hallott a szigorról, csupán egy fiatal nő döbbent meg a büntetési tétel hallatán: "Hát akkor mostantól összeszedem, bocsánat, nem tudtam" - tett ígéretet az [origo]-nak. A kutyások többsége elfogadja, hogy össze kell szedni az ürüléket az utcáról, de azért minden megkérdezett gazdi úgy vélte, hogy túlságosan rájuk szálltak. "Jó, hogy össze kéne szedni, de az nem baj, hogy tegnap is egy ember hugyozott oda?" - mutatott egy idősebb hölgy egy közeli panelházra. "Persze, homokozóba én se engedem a kutyám, de mondjuk, a kóbor macskák úgyis odacsinálnak" - tágítaná a felelősség körét egy másik ebtartó. Van aki szerint az is baj, hogy a parkban hiába van kutyafuttató, ha ott éppen nagy kutya játszik, akkor a kis kutyát nem tanácsos bevinni. "Ezért hagyni kellene, hogy a park többi részén is el lehessen engedni az állatot." Cserébe a gazda megígérné, hogy mindig összeszedi az ürüléket.

A kutyákat nem tartók szerint alig változott idén a helyzet, továbbra is kerülgetnek ürüléket. A nem kutyás többségnek tetszik az önkormányzati szigor, de többek szerint nem elég kemények a közterület-fenntartók.

A kerületben több mint négyezer kutyát tartanak hivatalosan nyilván, de valószínűleg ennél több állat sétál naponta Józsefvárosban.

Magyari Péter