Novemberre teljesen ellehetetlenülhet az Alkotmánybíróság

Vágólapra másolva!
A héten nem tudott ülésezni az Alkotmánybíróság, mivel nem tudott minden alkotmánybíró megjelenni az ülésen. Az Országgyűlés mulasztásából csak nyolc bíró van a tizenegy helyett, annyi, amennyi a működéshez éppen elegendő. Novemberben azonban újabb alkotmánybírónak jár le a mandátuma, ha addig nem tudnak megegyezni a pártok az új bírákról, akkor teljesen ellehetetlenül a testület.
Vágólapra másolva!

Lassan két éve mulasztásos törvénysértésben van az Országgyűlés az alkotmánybíró-választás miatt, amely törvénysértés azóta ráadásul "többrendbelivé" minősült. Az alkotmánybíróságról szóló törvény szerint ugyanis az új alkotmánybírót az elődje megbízatásának lejártát megelőző három hónapon belül meg kell választani.

Az első betöltetlen hely 2003 júniusában keletkezett, amikor is elérte a 70 éves korhatárt az addigi elnök, Németh János. Az eredetileg tizenegy tagú testület tavaly májusban tovább csökkent, amikor Czúcz Ottót az Európai Bíróság bírájává választották. Decemberben, amikor Strausz János is elérte a korhatárt, akkor a működőképesség határára csökkent a testület létszáma, mivel a határozatképességhez legalább nyolc fő szükséges. Ahogy az Alkotmánybíróság elnöke, Holló András korábban megjegyezte: az alkotmánybírák betegsége mostantól már alkotmányellenes. A héten nem is tudott ülésezni a testület, mivel több tagnak is halaszthatatlan feladata akadt.

Kedden az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin felkereste Holló Andrást a hiányzó alkotmánybírák ügyében. "Az egész szabályozást újra kellene gondolni" - jelentette ki a találkozó után, és ebben az Alkotmánybíróság elnöke is egyetértett.

Egy új alkotmánybíró megválasztáshoz kétharmados parlamenti többség szükséges, a jelölteket pedig a parlamenti pártok egy-egy tagjából álló testület terjeszti a plenáris ülés elé. Eddig már legalább egy tucatnyi név merült fel a hiányzó helyek betöltésére, azonban a legtöbb esetben valamelyik oldal nemtetszése miatt még jelöltek sem lettek, mivelhogy a másik oldal emberének tartották. "A markáns véleményű, karakteres jogtudósokat a két oldal kölcsönösen kilövi" - fogalmazta meg ezt egy jogászprofesszor.

A parlamenti pártok a három alkotmánybírói hely közül kettőben már meg tudtak állapodni (Bragyova András alkotmányjogász és Kovács Péter nemzetközi jogász személyében), de arról már nem, hogy mikor szavazzanak róluk: várják-e meg, míg a harmadik jelöltről is meg tudnak állapodni, vagy pedig ne várják meg. A két nagy párt itt is egymást okolta a kudarcért.

A következő üresedés novemberben várható, amikor magának az elnöknek jár le a mandátuma. Bár elvileg, a törvény szerint ez egy alkalommal újból meghosszabbítható, maga Holló András is szkeptikus a folytatással kapcsolatosan. "Az Alkotmánybíróság történetében még nem volt példa, hogy valakit újraválasztottak, még olyan nagyágyúk, mint például Sólyom László vagy Kilényi Géza esetében sem" - mondta az [origo]-nak, hozzátéve, hogy természetesen szívesen folytatná a munkáját.

Mindenestre, ha a két nagy párt továbbra sem tud megegyezni a harmadik jelölt személyében, akkor novemberben ismét páros számú alkotmánybíróról kell dönteni, így mind az ellenzék, mind a kormányoldal ajánlhat egy-egy jogászt a testületbe. Ha azonban akkor sem sikerül új alkotmánybírákat választani, működésképtelenné válik az Alkotmánybíróság.

A magyar a legszélesebb hatáskörű alkotmánybíróságokhoz tartozik Európában. Ha valamely jogszabályt vagy valamely passzusát alkotmányellenesnek talál, akkor megsemmisítheti a kifogásolt szabályt vagy részét. A hatásköri összeütközések megszüntetésében is az Alkotmánybíróság szava a döntő, valamint a törvénytelenül működő önkormányzatok feloszlatásában is szerepe van a testületnek.