Nem szívesen módosítanának törvényt az ittas képviselők miatt

Vágólapra másolva!
Eltér a mentelmi bizottság tagjainak véleménye arról, szükséges-e törvényt módosítani amiatt, mert néhány képviselő megtagadta közúti ellenőrzéskor a szondáztatást mentelmi jogára hivatkozva. Az ellenzők szerint a közvélemény ítélete súlyosabb, mint a törvényi szankcionálás, míg a támogatók szerint legalább egy etikai kódexet el kellene fogadni, ami tartalmazná, hogy a közúti ellenőrzés során nem érvényes a mentelmi jog.
Vágólapra másolva!
Fotó: MTI
Nem minden képviselő fúj bele magától

A mentelmi bizottság kedden megvitatta Lamperth Mónika belügyminiszter javaslatát, mely szerint törvényben kellene rögzíteni, hogy szabálysértés esetén az országgyűlési képviselő nem vonhatja ki magát az eljárás alól mentelmi jogára hivatkozva. Ezt azt követően kezdeményezte, hogy Fenyvesi Máté fideszes képviselő nemrég megtagadta egy közúti baleset során, hogy a szondába fújjon. Korábban még két hasonló eset fordult elő, legalábbis a belügyminiszter ennyit tudott említeni.

A jelenlegi szabályozás szerint a mentelmi joggal rendelkezők - országgyűlési képviselők, bírók, ügyészek - csak akkor vethetők alá kényszerintézkedésnek (bár az sincs kimondva, hogy a szonda ebbe a kategóriába tartozik-e), ha az illető önként, a helyszínen lemond mentelmi jogáról.

A belügyminiszter azzal érvelt, hogy a mentelmi jog egyedüli célja, hogy a képviselők befolyásolástól mentesen végezhessék munkájukat, ezzel viszont nem élhetnek vissza. "Van, aki magától kér vérvizsgálatot, más viszont elzárkózik. Egységesíteni kell a szabályozást, hogy mindenkivel szemben egyenlően járjanak el" - közölte Lamperth. Utalt arra, hogy más országokban a képviselőknek azonnal le kell mondaniuk a mentelmi jogukról, ha közúti baleset részesei voltak.

A bizottsági tagokat erősen megosztotta a felvetés. Többen megfogalmazták például, hogy a mentelmi jogot kétharmados törvény szabályozza, módosítása pedig rendkívül bonyolult és időigényes lenne. Csákabonyi Balázs (MSZP) például a jogi szabályozás mellett érvelt, míg Csáki András (MDF) szerint nem szabad leragadni csk a közúti baleseteknél, mivel a közvádas bűncselekmények esetére éppúgy módosítani lehetne a törvényt. Tatai-Tóth András (MSZP) szerint viszont lehet, hogy elegendő lenne egy körlevelet kiadni, miszerint a jövőben a mentelmi jog nem vonatkozik a közúti ellenőrzésekre.

A képviselők hiányolták, hogy a belügyminiszter nem tudott statisztikai adatokkal szolgálni arról, hány képviselő tagadta meg eddig közúti ellenőrzés során a szonda megfújását. Ezért egy későbbi ülésre meghívták az országos redőrfőkapitányt. Többen azzal érveltek, hogy ha valóban csak egy-két képviselőről van szó, miattuk nem érdemes törvényt módosítani. Kóródi Mária (SZDSZ) szerint ha egy ilyen eset napvilágot lát, a képviselőnek több problémája lesz abból, hogy nem fújta meg a szondát, mintha aláveti magát a rendőri intézkedésnek.

Többen megfogalmazták ugyanakkor, hogy nem véletlenül védi a képviselőket a mentelmi jog, különben előfordulhatna, hogy szavazás idején egy fél frakciót elvisznek a rendőrök vérvételre, és ezzel akadályozzák az országgyűlés munkáját.

Az ülésen részt vett a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség képviselője is, hogy beszámoljanak saját gyakorlatukról. A Legfelsőbb Bíróság képviselője elmondta: Lomniczi Zoltán, a testület elnöke állásfoglalást adott ki az ügyben. E szerint a szondázás nem számít kényszerintézkedésnek, a vérvétel viszont igen. Vagyis ha egy bíró balesetet okoz, meg kell fújnia a szondát, a vérvételt - ami egyedül bizonyító erejű - már megtagadhatja. Példaként említette, hogy egy mátészalkai bírónő nemrég megtagadta a szondafújást, és ezért fegyelmit kapott bíróhoz méltatlan magatartás miatt. A Legfelsőbb Bíróság képviselője ezért azt javasolta, hogy a képviselők is önként vállalják a szondázást.

A Legfőbb Ügyészség képviselője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy különböző törvények egymásnak ellentmondva rendezik a különböző testületek képviselőinek - Állami Számvevőszék vezetője, bírák, ügyészek, képviselők - mentelmi jogát a szabálysértések esetére, ezért egységes szabályozásra lenne szükség.

A mentelmi bizottság keddi ülésén nem foglalt állást az ügyben, mert mint elhangzott, a bekért statisztikáktól és az országos rendőrfőkapitány beszámolójától teszik függővé, szükségesnek látják-e törvénymódosítás kezdeményezését.