Öt év múlva lehet három kuka a lakásokban

Az év végére 600-ra bővül a budapesti hulladékgyűjtő pontok száma, ezzel pedig minden második budapesti polgárt sikerül bevonni a szelektív hulladékgyűjtésbe. A hulladék szelektív gyűjtése ötször drágább, mint a hagyományos szemétgyűjtés. A Fővárosi Közterület-fenntartó szerint a lakásokban 2010 után épülhet ki a különválogatott szemétgyűjtés.

Idén 250 újabb hulladékszigetet helyeznek el a fővárosban, így az év végére 600-ra bővül a szelektív hulladékgyűjtő pontok száma Budapesten - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Persányi Miklós. A környezetvédelmi miniszter szerint a 600 gyűjtőszigettel várhatón egymillió embert, vagyis minden második budapesti lakost sikerül bevonni a szelektív újragyűjtésbe.

Varga László, az Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. műszaki vezérigazgató- helyettese elmondta: a közterület-fenntartó terveiben szerepel az is, hogy a háztartásokban is bevezetik majd a szelektív gyűjtést. Erre azonban várhatóan 2010 előtt nem kerül sor, mivel a dupla begyűjtési rendszer kiépítése óriási költséggel járna.

A fővárosban másfél éve folyamatosan bővülő szelektív hulladékgyűjtési rendszer keretében az éves szinten keletkező 700 ezer tonna lakossági hulladékból közel 3500 tonnát sikerült visszagyűjteni, vagyis a szemét 0,5 százalékát. Persányi kiemelte, hogy a budapestiek az újragyűjtött hulladéknak mindössze 10 százalékát dobták rossz helyre. Németországban a rendszer beindulásakor 40 százalékos volt ez arány.

A rendszer elterjedése azonban nem egyenletes. Siklóssy Mihály, az FKF hulladékkezelési főosztályának vezetője az [origo]-nak elmondta: jelenleg a XXI. kerületben működik a legtöbb hulladéksziget, mégpedig 28. A VII. kerületben öt darab található, a VI. kerületben egy, az V. kerületben pedig jelenleg egy darab sincs. A belvárosi kerületek korábban azzal hárították el az FKF által finanszírozott gyűjtőszigetek elhelyezését, hogy arra alkalmas hely nincs a kerületben. Az ideális az lenne, ha ezer lakosra legalább egy sziget jutna a fővárosban, így körülbelül 2000 gyűjtőpont tudná lefedni a fővárost.

Az ötféle hulladékot (papír, színes üveg, fehér üveg, műanyag, fém italdoboz) befogadó gyűjtőpont kihelyezése és üzemeltetése darabonként közel 100 ezer forintba kerül. Az év végére 600 pontra bővülő rendszer költsége pedig várhatón 800 ezer-1 milliárd forint körül alakul majd. A szelektív hulladékgyűjtés 5-6-szor drágább a hagyományos szemétgyűjtésnél. Hosszú távon azért éri meg, mivel a lerakókba jutó szemét kezelése egyre drágább.

A költségeket 20 százalékkal csökkentik a különböző koordináló és hasznosító szervezetekkel kötött szerződések. Az FKF szerződéses kapcsolatban van például a csomagolási hulladék újragyűjtését koordináló egyik legnagyobb szervezettel, az Öko-Pannon Kht.-vel. A kht.-t létrehozó több száz élelmiszergyártó cég ugyanis úgy mentesülhet a termékdíj fizetése alól, ha az általuk kibocsátott hulladék előírt hányadát újragyűjtik. Ezt pedig a főváros esetében csak az FKF-fel együttműködve tudják elérni.

Ugyancsak csökkenti az FKF költségeit, ha az összegyűjtött hulladékot különböző hasznosító szervezeteknek adják tovább, mint például a Fegroup Invest Rt.-nek. Balatoni Henrik, a cég vezetője az [origo]-nak elmondta: a visszagyűjtött PET-palackok jelentős része Kínába kerül, ahol a műanyagot a textilipar hasznosítja. A papírt a Dunapack Rt. vásárolja meg, míg az alumínium Ajkára, az acél pedig a dunaújvárosi acélműbe kerül.

Szabó András