Milliárdokat bukhatott az állam a Művészetek Palotáján

Több milliárd forintjába kerülhetett az államnak, hogy csak két év késéssel adták át a Művészetek Palotáját. A csúszás miatt módosított szerződésekben az állam olyan munkákra is több száz milliós kezességet vállalt, amiket a kivitelezőnek kellett volna elvégezni. A vételárra pedig milliárdos büntető kamatot számoltak fel, pedig az épület átadása nem az állam hibájából csúszott.

Továbbra sem lehet tudni, hogy mennyiből épült meg a Nemzeti Színház mellett a Művészetek Palotájának nevezett kulturális központ. Bár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) nyilvánosságra hozta az építkezésről szóló szerződések egy részét, ezekből sem a beruházás végösszege, sem az nem derül ki, hogy eddig mennyit fizetett az állam a két év csúszással befejezett épületért.

A Modern Művészeti Múzeumnak helyt adó létesítmény építéséről még az Orbán-kormány állapodott meg 2001-ben Demján Sándor TriGránit Fejlesztési Rt. nevű cégével és az annak érdekeltségi körébe tartozó Duna Sétány Székház Kft-vel. Az eredeti megállapodás szerint az épületet 2002 végén kellett volna átadni. A határidőket végül többször módosították és a múzeum mellett a fejlesztések közé került a Nemzeti Filharmónia és a Hagyományok Házának kialakítása is.

A módosított szerződésekben az állam olyan kiadásokra is kezességet vállalt, amelyek egyébként az építtetőt terhelnék. 2001. október 31-én úgy módosították a szerződéseket, hogy az állam "az előkészítő munkák fedezetére" (mint az a szerződésből kiderül, szakértői és tanácsadói díjakra) több száz milliós fizetési kötelezettséget vállal. A múzeum és a Hagyományok Háza esetében 175-175, míg a Nemzeti Filharmónia építésével kapcsolatban 350 millió forint értékben. Annak ellenére, hogy az eredeti szerződésben az építtető cégek vállalták: "a rögzített költségek keretein belül az épületet kulcsrakész állapotúra építteti". Azt nem lehet tudni, hogy összesen mennyi költségtérítést fizetett ki az állam, az NKÖM nem válaszolt ezzel kapcsolatos kérdésünkre.

Az új kormányzati ciklusban is meglepő módon változtak a Művészetek Palotájának szerződései. 2004. februárjában módosította a megállapodást a kulturális tárca a beruházó cégekkel. Eszerint az átadás-átvétel új határideje 2004. őszére tolódott. Ugyanakkor új elemként került bele a szerződésbe, hogy 2004. májusa és 2005. januárja között a vételárhoz évi 8 százalékos árfolyamon kamatot is fel kell számolni. Bár tavaly év elején a kulturális tárca kért fizetési haladékot a beruházóktól, ezzel együtt átütemezték az épület átadását is, ami az eredetileg tervezett 2002. novemberi dátumról 2004. októberére tolódott. A beruházást drágító büntetőkamat tehát annak ellenére került bele a megállapodásba, hogy a beruházás befejezése nem az állam hibájából csúszott, legalábbis erre semmilyen utalás nincs a módosított megállapításban.

A februári szerződésben azt is kimondták, hogy a beruházás összköltsége nem lépheti túl az eredeti megállapodásban szereplő 52 milliárd forintot. A 2005-ös költségvetési törvény azonban már úgy rendelkezik, hogy az elkészült épületet 10 helyett 30 év alatt vásárolja meg az állam, a beruházásra és a működtetésre pedig 97,9 milliárdot különítenek el. Az szintén kérdéses, hogy ebből mennyi pénz megy majd működtetésre és mennyit fizet ki az állam az építő cégeknek.

A TriGránit Rt-nél az [origo]-val pénteken délután azt közölték: a cég kedden tart sajtótájékoztatót a Művészetek Palotájával kapcsolatos kérdésekről, itt ismertetik álláspontjukat. Az [origo] megkereste a kulturális tárcát is, kérdéseinkre azonban eddig nem válaszoltak.

Sáling Gergő