Pénteken teszik közzé az MSZP javaslatát az ügynökiratok nyilvánosságra hozásáról. "Várhatóan március végére már elfogadhatja a parlament a tervezetet, amely után hamarosan hatályba léphet" - mondta a munkacsoport vezetője, Burány Sándor az [origo]-nak.
"A javaslat szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának eddig a nyilvánosságtól elzárt anyagaihoz (amelyekbe a kutatók is csak szigorú feltételekkel tekinthettek bele) mindenki hozzáférhet majd. Csak az intim, szenzitív, illetve a nemzetbiztonsági szempontokból kényes részek lesznek letakarva" - mondta a politikus, aki szerint a javaslatuk megfelel a hatályos adatvédelmi előírásoknak. Mivel a javaslat elfogadásához egyszerű többség is elegendő, Burány Sándor szerint nem lesz gond a tervezet megszavazásával.
Jelenleg csak az egykori megfigyeltek és ügynökök, valamint a tudományos kutatók férhetnek hozzá az ügynökaktákhoz, ráadásul az előző két kör csak az őket érintő dokumentumokat kaphatják meg. Egyéb esetben pedig csak a közszereplők esetében kérhetők adatok, pontosabban arról lehet tájékoztatást kérni, hogy a levéltár rendelkezésére álló adatai szerint együttműködött-e a pártállam titkosszolgálatával. Ráadásul ez az eljárás is elég hosszadalmas, mivel az adatszolgáltatáshoz az érintett személyeknek, politikusnak nyilatkozniuk kell, hogy közszereplőknek tekintik-e magukat. Ha nem ismerik el közszereplői mivoltukat, akkor a levéltárnak meg kell tagadnia a kérelmet, és ezt csak bíróságon lehet megtámadni.
Az [origo] egyik munkatársa tavaly februárban kért adatokat néhány politikusról, és három exminiszter esetében még mindig nem derült ki, hogy érintettek voltak-e vagy sem. Hogy ez ne maradjon titokban, az újságíró a bírósághoz fordult. Az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvény életbelépésével ezek a procedúrák fölöslegessé válhatnak, ráadásul sokkal több minden kiderülhet, mint eddig, mivel a jelentések és munkaanyagok is megismerhetőek lesznek.