Nyomoznak Draskovics áfa-döntése miatt

Vágólapra másolva!
Hivatali visszaélés gyanújával nyomozni kezdett a rendőrség a Draskovics Tibor pénzügyminiszter elleni feljelentés kapcsán. A Nemzeti Nyomozó Irodának azt kell megállapítania többek között, hogy elkövethetett-e hivatali visszaélést a pénzügyminiszter, amiért arra utasította tavaly ősszel az adóhatóság elnökét, hogy mielőtt a cégeknek visszafizetik az áfát, ellenőrizzék, valóban jogosult-e az adó-visszatérítésre az igénylő. A feljelentést Balogh Gyula független képviselő tette.
Vágólapra másolva!

Nyomozásra utasította a Fővárosi Főügyészség a rendőrséget a Draskovics Tibor pénzügyminiszter elleni feljelentés kapcsán. A Nemzeti Nyomozó Irodának azt kell megállapítania többek között, hogy elkövethetett-e hivatali visszaélést a pénzügyminiszter, amiért arra utasította tavaly ősszel az adóhatóság elnökét, hogy mielőtt a cégeknek visszafizetik az áfát, ellenőrizzék, valóban jogosult-e az adó-visszatérítésre az igénylő. A feljelentést Balogh Gyula független képviselő tette, de nem a hatóságok által elrendelt hivatali visszaélés, hanem sikkasztás gyanújával. Balogh - és korábban több más ellenzéki politikus - úgy vélte, a Pénzügyminisztérium jogosulatlanul tart vissza mintegy 150 milliárd forintot, hogy a költségvetési hiányt kozmetikázza.

Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt mondta az [origo]-nak, hogy egy feljelentés esetében, ha a bűncselekmény gyanúját nem lehet teljes bizonyossággal kizárni, nyomozást kell elrendelni. Ebben az esetben is ez történt: vizsgálatok nélkül nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni, hogy nem történt bűncselekmény az ügyben, ezért utasították nyomozásra a rendőrséget. A Fővárosi Főügyészség szóvivője hozzátette: nem a feljelentésben szereplő sikkasztás, hanem hivatali visszaélés alapesetének egyszerű gyanújával nyomoznak. Dobos közölte azt is, hogy jelenleg nincs gyanúsítottja az ügynek, így nem Draskovics Tibor ellen nyomoznak.

A korábbi büntetőeljárási törvény még lehetőséget adott arra a hatóságoknak, hogy feljelentéskiegészítést rendeljenek el és csak akkor indítsanak nyomozást, ha ezt az előzetes vizsgálatok alapján indokoltnak látják. A jelenlegi törvények azonban ezt már nem teszik lehetővé, így sokkal több esetben kell nyomoznia a rendőröknek. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa az [origo] megkeresésére nem nyilatkozott az ügyről, így arra a kérdésre sem válaszolt, hogy az eljárás során kihallgatják-e a pénzügyminisztert vagy más állami vezetőket.

Draskovics Tibor pénteken reggel az MTI-nek azt mondta: "Meglepetéssel és megdöbbenéssel láttam a mai lapokban, hogy az ügyészség nyomozást tart szükségesnek egy képtelen feljelentés alapján." Pénteken ugyanis a Népszabadság és a Magyar Nemzet is beszámolt a nyomozásról.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy 2004-ben az áfabevételek közel 300 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől. "Felelős pénzügyminiszternek az a dolga, hogy abban a körben, ahol a szabályok lényegesen megváltoztak és vélhetően jelentősen megváltozott az adózók magatartása is, fokozott ellenőrzéssel deríttessen fényt az elmaradás okára, és gondoskodjon az adók beszedéséről" - szögezte le, és hozzátette: "én erre esküdtem fel, jó lelkiismerettel intézkedtem a fokozott ellenőrzés bevezetéséről, mert ez szolgálja a költségvetés és ezen keresztül valamennyiünk érdekét".

Miközben a hatóságok nyomozni kezdtek, a Pénzügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozott két levelet, amelyekben Draskovics Tibor pénzügyminiszter arra utasítja Király László György APEH-elnököt, hogy mielőtt visszafizetik az áfát, tételes vizsgálattal győzödjenek meg arról, valóban jogosult-e a visszatérítésre az adott cég. "Utasítom, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy 2004. év novemberétől kezdődően minden európai uniós adószámmal rendelkező adóalany kiutalás előtti ellenőrzése megvalósuljon."

Egy másik, 2004. novemberi levélben pedig azt írja a miniszter: "Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy nem csak a kiutalások előtti ellenőrzést kell megerősíteni, hanem minden olyan adózó ellenőrzését, aki közösségi kapcsolatról ad számot adóbevallásában. (...) Az ellenőrzésre való kiválasztásnál külön szempontként vegyék figyelembe, ha az adózó exportjában vagy importjában jelentős változás következik be."

A levél szerint azonban a szigorú ellenőrzéseket nem kell alkalmazni a kisebb forgalmú cégek esetében, ahol az éves export vagy import nem haladja meg az 5 millió forintot. A miniszter megjegyzi azt is az utasításban, hogy azoknál az adózóknál, amelyeknél a visszatérítés likviditási problémát okoz, rugalmasan kell eljárni az ellenőrzésnél és a visszafizetésnél is.

Január 3-án Balogh Gyula független országgyűlési képviselő közleményében tudatta, hogy feljelentést tett Polt Péter legfőbb ügyésznél és Bene László országos rendőrfőkapitánynál "Draskovics Tibor és társai ellen" különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás alapos gyanúja miatt. A feljelentésben azt írta, hogy "mint köztudott, dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter úr előbb szóbeli, majd írásos utasítása alapján az adóhatóság 2004 szeptemberétől kezdődően törvénysértően nem téríti vissza az általános forgalmi adót Magyarországon valamennyi, az arra jogosult adóalanyok részére. Visszaélve hivatali hatalmával, visszafordíthatatlan károkat okozott az érintett gazdasági társaságoknak, mivel azok nem számítottak az egyoldalú intézkedésre, és emiatt nem tudják kifizetni a munkabéreket, közterheket, közüzemi díjakat." Balogh szerint ezzel Draskovics sikkasztást követett el. Úgy vélte, nyilvánvaló, hogy a mintegy 150 milliárd forint összeget a pénzügyminiszter máshol használja fel, elvonva a tulajdonosok rendelkezési jogát - olvasható a feljelentésben.