A határon túliakról egyeztettek a pártok

Négypárti egyeztetést tartottak az új nemzetpolitikáról csütörtökön a Parlamentben. Az MDF által kezdeményezett tárgyaláson azonban nem tudtak közös álláspontot kialakítani a pártok. Eközben a miniszterelnök határon túli magyar vezetőkkel beszélt nemzetpolitikai kérdésekről.

Zárt ajtók mögött egyeztettek a parlamenti pártok az MDF kezdeményezésére a nemzetpolitikáról. A megbeszélés utáni nyilatkozatokból az derült ki, hogy nem közeledtek egymáshoz a vélemények. Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt mondta, úgy álltak fel az asztaltól, hogy a résztvevő képviselők tájékoztatják a pártok elnökeit az MDF nemzetpolitikáról kialakított álláspontjáról.

Újhelyi István MSZP-alelnök kifejtette: nyitottak bármilyen további egyeztetésre, amennyiben az Országgyűlés mind a négy pártja "emberséges és kiegyező magatartást" tud tanúsítani.

Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke arról beszélt, nem vártak sokat az egyeztetéstől, amelyről azt gondolják, hogy alkalmatlan fórum a nemzetpolitika ügyeinek megtárgyalására.

Eörsi Mátyás, az SZDSZ ügyvivője azt mondta: nem látja értelmét, hogy újabb egyeztetéseket tartsanak, mert Kövér László a tárgyaláson kijelentette, "hogy semmiben nem ért egyet a kormánypártokkal, bármit is mondanak".

Eközben határon túli magyar politikusokkal tartott megbeszélést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának és Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét fogadta a Parlamentben. Ez a találkozó is zárt ajtók mögött zajlott, és a megbeszélés utáni nyilatkozatok szerint egyelőre itt sem változott alapvetően a kormány és a határon túliak véleménye a nemzetpolitikáról, de a későbbi tárgyalásokon elmozdulhatnak a holtpontról.

A megbeszélést követően a miniszterelnök azt mondta: január végéig szakértői konzultáció-sorozat zajlik le Budapesten, amelyen a kormány és a határon túli magyar szervezetek képviselői megtárgyalják a kormány által a határon túli magyarság támogatására meghirdetett ötpontos program valamennyi részletelemét.

Kasza József szerint a csütörtöki találkozó azt jelezte, hogy a tárgyalások során a határon túli magyarok partnerre találhatnak a megoldások kidolgozásában. Bugár Béla közölte: "a tárgyalások vége pozitív, a feszültség feloldódni látszik".

Múlt héten a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) határon túli tagszervezetei vezetőinek kétnapos szabadkai tanácskozása (a kis Máért) után a részt vevő szervezetek felszólították a magyar Országgyűlést: alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését, lakóhelyük elhagyása nélkül. Emellett azt is kérték a magyar kormánytól, hogy teljes elkötelezettséggel támogassa az autonómiatörekvéseket és sokkal több pénzt költsön a határon túli magyarokra.

A zárónyilatkozat elfogadása előtt nem sokkal Gyurcsány Ferenc kormányfő ígéretet tett az úgynevezett "nemzeti vízum" bevezetésére. A vízumot jelképes összegért azok válthatnák ki, akik nemzeti-kulturális örökségük megőrzése, oktatási, egészségügyi vagy a családi kapcsolatok erősítése céljából szeretnének Magyarországra utazni hosszabb időre vagy több alkalommal. Vagyis állampolgárság helyett ez az okmány biztosítaná a vajdasági és kárpátaljai magyaroknak, hogy könnyebben utazhassanak Magyarországra, mint a többi ukrán és szerb állampolgár.

A miniszterelnök a bejelentés után Avarkeszi Dezsőt megbízta azzal, hogy március 31-ig átfogó koncepciót készítsen a kormány nemzetpolitikai programjának alapján, a finanszírozást, a jogi szabályozást és az ügykezelést illetően, idegenrendészeti, honosítási és bevándorlási témában. Az igazságügy-miniszter pedig a határon túli magyarok közjogi státusára és az ahhoz kapcsolódó útiokmányra vonatkozó koncepciót alakítja ki, január 31-i határidővel.

Bába Iván, a Fidesz külügyi hivatalának vezetője korábban a javaslatokra és a kinevezésre reagálálva azt mondta: a magyarok kérdése nem redukálható vízumkérdéssé. Hozzátette: a könnyített vagy kiterjesztett vízum nagyon hasznos lehet a kapcsolattartásban, de nem ad megoldást arra a kérdésre, hogyan lehet az áttelepülés feltétele nélkül állampolgárságot biztosítani azoknak a szomszédos országokban élő magyaroknak, akik ezt kérik.

A fideszes politikus szerint a határon túli magyarok jogosan követelik azt, hogy legyen autonómiájuk, még akkor is, ha a szomszédos országok társadalmaiban ezzel szemben ellenállás tapasztalható. A magyar kormánynak tudnia kell, hogy első kísérletre az autonómiára számos politikai erő nemet fog mondani, s ezért határozott érdekérvényesítési erő kell ahhoz, hogy a szomszédos országokban élő magyarok az autonómiát elnyerjék - mutatott rá.