A románok egyezkednének Verespatakról

Románia felkérte a magyar kormányt és a hazai civil szervezeteket, hogy vegyenek részt a verespataki aranybánya engedélyezési eljárásban. Hétfőn pedig Magyarországra látogat a román környezetvédelmi miniszter, hogy a beruházásról tárgyaljon Persányi Miklóssal. A magyar kormány eddig nem kapott hivatalos tájékoztatást arról a beruházásról, ahol ugyanazt a ciános technikát alkalmaznák, mint a tiszai ciánkatasztrófáért felelős Aurul.

"Az új román kormány nem zárkózik el az elől, hogy tárgyalásokat folytasson hazánkkal a magyar közvéleményt aggasztó verespataki beruházásról" - jelentette ki az [origo]-nak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szóvivője. R. Bakonyi Ágnes szerint ennek jele, hogy Bukarest kedden értesítette a környezetvédelmi tárcát, hogy hazánk is vegyen részt a beruházás várható hatásairól szóló vizsgálatban.

Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar kormány és a civil szervezetek nem hagyhatók ki a beruházás engedélyezési eljárásából. Románia ezzel azonban csak a nemzetközi minimumot teljsíti, Magyaország bevonását ugyanis nemzetközi egyezmény írja elő.

A Verespatakra tervezett aranybánya elleni magyar tiltakozás oka, hogy a beruházó Gabriel Resources ugyanazzal a ciános technikával akarja felszínre hozni Kelet-Európa legnagyobb aranykészletét, mint a 2002-es tiszai ciánszennyezésért felelős Aurul. Azzal a különbséggel, hogy Verespatakon évente tízszer több, vagyis 5000 tonna ciánt használnának. A veszélyes-anyag tároló pedig körülbelül 15-ször lenne nagyobb, mintegy 20 millió tonna zagyvalékot fogna fel. Ráadásul, amíg Nagybányán sík területen volt a duzzasztógát, addig Verespatakon egy meredek völgy végén. Vagyis esős időszakban még nagyobb lenne a gátszakadás veszélye.

A tárca pozitív fejleménynek tartja azt is, hogy a megalakuló bukaresti kormány kijelölte, hogy román részről kit küld a Tisza-Maros vízgyűjtőterület veszélyforrásait vizsgáló ad hoc bizottságba. A bizottság felállítást még novemberben javasolta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, Bukarest azonban eddig nem jelölt senkit a testületbe. A hétfőn Budapestre látogató román miniszterelnök, Calin Popescu Tariceanu társaságában pedig ott lesz a román környezetvédelmi miniszter is, hogy Verespatakról tárgyaljon Persányi Miklóssal.

A verespataki bányatervekről ugyanis a környezetvédelmi tárca eddig semmilyen tájékoztatást nem kapott Bukaresttől, csupán a nemzetközi civil szervezetektől és a román sajtóból értesült. A környezetvédelmi miniszter emiatt hétfőn levélben kért hivatalos tájékoztatást a román környezetvédelmi minisztertől, Sulfina Barbunaktól. Persányi levelében ismét kijelentette, hogy Magyarország továbbra sem támogatja a Verspataki bánya megnyitást, mivel egy estleges gátszakadás ciános szennyező anyagot juttatna a Tiszába.

Tiltakozásra hívott fel a héten a Greenpeace is. Szerda este jár le ugyanis az a határidő, amíg a román és a külföldi civil szervezetek, valamint magányszemélyek az aranybánya technikai megvalósíthatósági tanulmánya ellen kifogást emelhetnek, ami az engedélyezés első állomása. A környezetvédők szerint ugyanis a dokumentumban olyan adatok szerepelnek, amelyek alapján Magyarország kizárható az engedélyezési folyamatból. A környezetvédő civil szervezet szerint amennyiben a magyar kormány nem tesz azonnali diplomáciai lépéseket, a tanulmányt a román hatóságok ebben a formájában fogadják el. A környezetvédelmi tárca szóvivője az [origo]-nak elmondta: a határidő a magyar kormányra nem vonatkozik.