Megállítják Budapest terjeszkedését

Vágólapra másolva!
Zöldövezet lenne a budapesti agglomeráció még beépítetlen területeinek nagy része az agglomerációs törvényjavaslat szerint, ahol lényegében nem lehetne építkezni. A tervezet, amely a főváros és környéke hosszú távú fejlődését határozza meg, megtiltja, hogy a kisebb települések egymással és Budapesttel összenőjenek.
Vágólapra másolva!
Forrás: Pestterv Kft.
Pirossal a sűrűn beépített területek, sötétzölddel a zöldövezetek

Elkészült a budapesti agglomeráció rendezési tervéről szóló törvényjavaslat. A jogszabály nagy vonalakban meghatározza a főváros és környéke fejlődési irányait. A tervezet rendelkezik arról, hogy Budapesten és a körülötte fekvő 80 településen milyen mértékben lehet beépíteni a még szabad területeket és arról is, hogy hol épülhetnek utak.

A területfejlesztési hivatal által a parlement elé terjesztett agglomerációs törvényjavaslat szerint lényegében építési tilalmat vezetnének be a főváros körüli erdőkre, mezőgazdasági területekre. Ezeket a nagy kiterjedésű, összefüggő területeket ugyanis hivatalosan zöldövezetté nyilvánítanák és ezzel megakadályoznák, hogy a város tovább terjeszkedjen ezekre a még beépítetlen részekre.

A törvényben zöldfelületté nyilvánított részek összekötnék Budapestet a környező településekkel és így lehetne pótolni a fővárosban egyre csökkenő zöldfelületet a tervezet indoklása szerint. A zöldövezet a törvényjavaslat szerint olyan terület, ahol 90 százalék a növényzettel fedett terület: ide tartoznak a Budapest környéki erdők és mezőgazdasági területek is. Ezeken a részeken a beépítettség nem haladhatja meg távlatban sem az összeterület 10 százalékát és a zöldövezetet még később sem lehet beépíteni. Emellett szigorúbban vigyáznának a meglévő zöldre, így törvényi szinten is védenék a nagyobb városi parkokat, például a Margitszigetet és a Népligetet. A településeken belüli zöldövezeti ( magas zöldfelület arányú) lakóövezetekben legfeljebb 30 százalékos beépíthetőséget javasol a jogszabály-tervezet.

A törvényjavaslat célja a zöldfelületek védelme mellett az is, hogy a tervezett, de még meg nem épült utak és más infrastrukturális beruházások helyigényét biztosítsa. Így például számol az MO-ás gyorsforgalmi út nyugati részének megépülésével, amely többek a IV. kerülettől a III. kerületen át egészen Biatorbágyig húzódna, és ahol természetvédelmi területet érintene, alagútba vezetnék. Összekötnék az MO-ást az M3-as autópályával is, a XVII. kerület és Nagytarcsa közötti részen. A tervezet számol egy M4-es gyorsforgalmi úttal is, Vecsés, Üllő, Gyömrő térségében. Emellett helyet hagynak az M2-es főút kiépítésére Váctól az országhatárig.

A Ferihegyi repülőtér további bővítéséhez, fejlesztéséhez is helyet biztosítanának. Két új, Budapesten kívüli Duna-hidat is említ a tervezet: egy váci átkelővel és egy szigetmonsotori kishíddal (amely a szentendrei Dunaág felett ívelne, és Szentendrét kötné össze Szigetmonostorral) számolnak.

A törvény fontos szerepet szánna a Kelenföldi Pályaudvarnak. Az elképzelés szerint ugyanis a palyaudvart úgy kellene fejleszteni, hogy nagy sebességű vonatok és az elővárosi vasúti forgalom fogadására is alkalmas legyen. Nagy sebességű vasút Törökbálint-Budapest-Délegyháza és Törökbálint-Budapest-Üllő között járna.

A tervezet megtiltaná, hogy hosszabb távon összenőjenek a kisebb települések egymással, vagy a fővárossal. Az új beépítésre szánt terület ugyanis nem jelölhető ki a település határától 200 méternél közelebb.