Azonnali állampolgárságot követelnek a határon túliak

Azt követelik a határon túli magyar pártok, hogy a magyar Országgyűlés haladéktalanul alkosson törvényt a kettős állampolgárságról. A kis MÁÉRT-nak nevezett szabadkai tanácskozáson több pénzt, és az autonómia-törekvések erőteljesebb támogatását is kérték a kormánytól. Nyilatkozatukban elítélik a magyar kormánypártokat, mert ellenezték a kettős állampolgárságot az erről szóló népszavazáskor.

"A határon túli magyar szervezetek elvárják a magyar Országgyűléstől, hogy haladéktalanul alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük vagy állandó lakóhelyük elhagyása nélkül rendelkezhessenek kettős állampolgársággal." - ez áll többek között abban a zárónyilatkozatban, amelyet a szabadkai kis MÁÉRT-en fogadtak el.

A kis MÁÉRT-en (Magyar Állandó Értekezlet) az összes jelentősebb határon túli magyar párt vezetői részt vettek, de ezúttal kizárták a tárgyalásról a magyarországi pártokat. Ezért kapta a találkozó a "kis" jelzőt. A tárgyalást Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kezdeményezte, és többek között részt vett rajta Markó Béla, az RMDSZ, és Bugár Béla, az MKP elnöke is. Először fordult elő, hogy magyarországi pártok nélkül tartottak MÁÉRT-et. Erre a szervezők szerint azért volt szükség, mert a magyar kormánypártok ellenezték a kettős állampolgárságot az erről szóló december 5-i népszavazáskor. A határon túli szervezetek úgy döntöttek, hogy mostantól évente legalább két alkalommal hasonló, csak egymás közti tanácskozást tartanak, és felveszik a Határon Túli Magyar Szervezetk Fóruma (HTMSZF) nevet.

A tanácskozás záródokumentuma élesen támadja a magyarországi kormánypártokat. Elítélték a magyarországi politika mindazon szereplőit, "akik valótlan állításokon alapuló kampánnyal félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra bíztatva őket." December 5-én tartottak a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról népszavazást Magyarországon, ami érvénytelen volt. A választók mindössze 37 százaléka szavazott, és alig több mint a szavazók fele mondott igent a kettős állampolgárságra.

A szabadkai tanácskozás résztvevői több erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi támogatást várnak a mindenkori magyar kormánytól. Megkülönböztetett támogatást várnak az EU-csatlakozásból kimaradó kárpátaljai és vajdasági magyarok számára. Azt is követelik, hogy a magyar kormány határozottabban lépjen fel az autonómia törekvések támogatásakor. Legkésőbb 2005 április közepéig szeretnék, ha összehívnák a nagy MÁÉRT-et.

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök már a tanácskozás csütörtöki kezdete előtt közölte, hogy nem ért egyet azzal, hogy nem Magyarországon élők állampolgárságot kapjanak. Helyette azt ígérte, hogy nemzeti vízumot, illetve különleges útlevelet kaphatnak azok, akik az EU-taggá vált Magyarországra egyébként csak drága és nehézkes módon tudnának belépni. Ez a vajdasági és a kárpátaljai magyarokat érinti. Gyurcsány a honosítási eljárás három évről egy évre rövidítését is ígérte, ez azonban nem szerepelt a határon túliak követelései között, sőt, ők kifejezetten a szülőföldön maradás segítését várják el. Gyurcsány több támogatást is ígért, a kormány Szülőföld Program nevű tervezete jegyében.

Petrétei József magyarországi igazságügy-miniszter pénteken azt nyilatkozta, hogy tisztázni kell a "határon túli magyar" közjogi fogalmát, mielőtt új kedvezményeket vezetnének be. Várhatóan a kormány valamilyen törvénnyel próbálja majd meghatározni, hogy kik és milyen jogosultsággal tartoznak a határon túli magyarok körébe. A magyar nemzetiségűek gyorsított honosításáról szóló törvényt január közepéig elkészíti a tárca, ígérte Petrétei József igazságügy-miniszter.

Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője azt mondta, hogy pártja egyetért a szabadkai zárónyiltakozattal.