Nem tudtak dönteni a Vér és Becsületről

Vágólapra másolva!
Elnapolták a Vér és Becsület Kulturális Egyesület feloszlatásáról szóló per tárgyalását, mert alkotmányjogi kérdések merültek fel. A felmerült kérdés az, hogy fel lehet-e állítani sorrendet az alkotmányos alapjogok, a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülési jog, illetve az emberi méltósághoz való jog között.
Vágólapra másolva!

Elnapolták a Vér és Becsület Kulturális Egyesület feloszlatásáról szóló per csütörtöki tárgyalását a Fővárosi Ítélőtáblán, mert alkotmányjogi kérdések merültek fel a per során. Lizák Tibor, a tábla tanácselnöke közölte, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez fordul, hogy nyilatkozzon: kíván-e indítvánnyal élni az Alkotmánybíróságnál az említett kérdések eldöntése ügyében. Dobozy Csaba, az alperes egyesület jogi képviselője elmondta: a kérdés, amire a tanács elnöke utalt, az, hogy fel lehet-e állítani sorrendet az alkotmányos alapjogok, a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülési jog, illetve az emberi méltósághoz való jog között. A kérdés az, hogy ezek ütközése esetén van-e erősorrend az alapjogok között.

A per másodfokú tárgyalásán az egyesület jogi képviselője, Dobozy Csaba azt mondta: a demokratikus alapjog elleni támadásnak tartja a korábbi rendszerben, 1989-ben született egyesülési törvény értelmezését és alkalmazását az ügyben. Mint mondta, sérelmezik, hogy az elsőfokú határozat nem mondta meg pontosan, ki, milyen cselekedettel, kinek a jogát sértette meg. Egyúttal a jogi képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az egyesület rendezvényein elhangzottakat - amire az elsőfokú bíróság az ítéletét alapította - nem áll módjában az egyesületnek befolyásolni.

A Fővárosi Főügyészség képviselője szerint ugyanakkor az kell elbírálni, törvénysértő-e a szervezet működése, megtörtént-e mások jogainak megsértése. Mint mondta, az egyesület rendezvényein, kisebbségeket közmegvetésnek tesznek ki, ezzel sértik a kisebbségek és a jogkövető állampolgárok jogait is. Szavai szerint az egyesület fasiszta, neonáci eszméket terjeszt. Az egyesület jogi képviselője erre azt közölte, hogy nincs olyan törvény, amely a fasiszta, hungarista, neonáci eszmék létezését tiltaná.

A Fővárosi Főügyészség 2003 februárjában azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, hogy az egyesületi törvény rendelkezése folytán megszűnt a szervezet, mivel tagjainak száma az előírt tíz alá csökkent, továbbá a 2002. januári bejegyzése óta eltelt időszakban érdemi tevékenységet nem fejtett ki, azaz az egyesület nem működik.

A szervezet feloszlatását, törlését a nyilvántartásból arra hivatkozva kérte az ügyészség, hogy az egyesület tagjai az egyesületi törvénybe, az alkotmányba és több nemzetközi jogi dokumentumba ütköző módon újfasiszta nézetekkel azonosulnak, azokat képviselik.

Az ügyben várhatóan csütörtökön délután ítéletet hirdet az ítélőtábla.