Vágólapra másolva!
Túlságosan zárt a bírói pálya - jelentette ki Sólyom László államfő, amikor a legfelsőbb bíróval találkozott. Az államfő, aki az Alkotmánybíróság első elnöke volt, kijelentette: a bírói függetlenség nem jelenti az alkotmánytól való függetlenséget. Ennek előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja jogegységi határozatait.
Vágólapra másolva!

Sólyom László államfő úgy véli, túlságosan zárt a bírói pálya, ugyanis "nagyon ritka, hogy tapasztalt, gyakorló jogász bekerüljön a bírói karba". A köztársasági elnök ezt a Legfelsőbb Bíróságon (LB) jelentette ki, ahol az LB elnökével, Lomnici Zoltánnal és más bírósági vezetőkkel találkozott. Sólyom szerint "a bírói függetlenség igazi garanciáját nem az anyagiak adják, hanem az, hogy a bíró önállóan értelmezi és fejleszti a jogot, vagyis voltaképpen ő mondja meg, mi az élő jog".

Az LB jogegységi döntését a napokban felülvizsgáló alkotmánybírósági határozat kapcsán Sólyom László, aki az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke volt, kifejtette, hogy a testület kezdettől fogva egyértelművé tette: hatásköre kiterjed minden jogi norma alkotmányossági felülvizsgálatára. Márpedig szerinte az LB jogegységi határozatai egyértelműen azok. "Ez áldatlan hatásköri vita volt, a bírói függetlenség nem jelenti az alkotmánytól való függetlenséget. A legutóbbi döntést nem érdemes a két hatalmi ág közti konfliktussá "feltupírozni" - jegyezte meg az államfő, aki egyetemi tanárként és kutatóként évtizedeken át az alkotmányjoggal foglalkozott.

Sólyom László szerint az lenne a kívánatos, ha az alkotmányt értelmező intézmények, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és az ombudsmanok kölcsönösen egymásra figyelve igyekeznének megteremteni egyfajta harmóniát.

Az államfő a bíróságok anyagi problémáiról is beszélt. Szerinte a függetlenségnek anyagi, pénzügyi oldala is van, melyet az állam biztosít. Ez szintén szükséges a független, minőségi ítélkezéshez, és hozzátartozik a bírói tekintélyhez is. Sólyom szerint a bírák még mindig túl vannak terhelve, és bár felgyorsult az ítélkezés, a bírósági ügyek egy része a strasbourgi mérce szerint is elhúzódik.

Az államfő megjegyezte: a bírói munka számítógépesítése sem csak anyagi kérdés. Szerinte sokkal inkább szemléletbeli változást igényel, hogy szövegszerkesztőn dolgozzanak a bírák és ne diktáljanak.

Lomnici: Le kell zárni a vitát

Fotó: Fábián Évi
Lomnici Zoltán

Az LB elnöke, Lomnici Zoltán az Ab-nek a LB jogegységi döntését felülvizsgáló határozata kapcsán megjegyezte: nem szabad elfelejteni, hogy a bírói függetlenség legfontosabb védelmezője az Ab volt és marad, a szakmai vitát pedig le kell zárni. "A tényeken alapuló kritika nagyon fontos. Vannak törvénysértő, megalapozatlan ítéletek és hibás vezetői döntések" - fogalmazott.

A bírói életpálya zártsága kapcsán a főbíró rámutatott arra, hogy a rendszerváltás idején 1000 fős bírói kar jelenlegi 2800-ra gyarapodása részben más jogászi területekről érkezett szakemberek révén valósult meg. Ugyanakkor elismerte azt is, hogy mára valóban kezd belterjessé válni a bírói kar, ezért "figyelni kell arra, hogy ne váljon ellenőrizhetetlen, belterjes szervezetté a bíróság". A legfontosabb eredménynek a főbíró azt tartja, hogy a bíróságoknak sikerült megőrizniük politikamentességüket egy olyan időszakban, amikor a politika csaknem minden területre rátelepedett.