15 éve nem akaszthatnak fel senkit

Október 24-én van a halálbüntetés eltörlésének tizenötödik évfordulója. Noha a magyar lakosság nagyobb része, hasonlóan a kelet-európai országokéhoz, valószínűleg még ma is a visszaállítása mellett foglalna állást, Európában ma már egyetlen országban sem hajtanak végre halálos ítéletet.

Tizenöt évvel ezelőtt, 1990. október 24-én minősítette alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság a halálbüntetést. A Sólyom László vezette testület határozatában kimondta: a büntető törvénykönyvnek (Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvénynek (be.), valamint más jogszabályoknak a halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság egyben elrendelte a halálbüntetést előíró jogerős határozattal lezárt, de még nem végrehajtott büntetőeljárások felülvizsgálatát.

A halálbüntetés kérdéséről olykor még ma is fellángolnak a viták - inkább csak elvi jelleggel. Magyarország mint az 1950-es Római Egyezmény és az ENSZ 1989-es Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának az aláírója, valamint az Európa Tanács tagja (1990) politikailag egyértelműen elkötelezte magát a halálbüntetés leépítése mellett, mely Európához való közeledésünk minimális feltétele volt.

Az Alkotmánybíróság Horváth Tibornak a Halálbüntetést Ellenzők Ligája nevében benyújtott indítványa nyomán vizsgálódott és hozta meg történelmi jelentőségű határozatát (23/1990). Az indoklás szerint (a halálbüntetésről rendelkező jogszabályok) "az élethez és az emberi méltósághoz való alapvető jogot (melyet az alkotmány 54. paragrafusa rögzít) nemcsak korlátozzák, (...) hanem a teljes és helyrehozhatatlan megsemmisítését engedik meg".

A halálbüntetés eltörlésével a magyar állam kifejezésre juttatta, hogy integrálni szeretné az európai jogfejlődés vívmányait, és szimbolikusan meghirdette azt a jogharmonizációs folyamatot, amely végül az ország EU-csatlakozását is lehetővé tette. A halálbüntetést az alapvető jogokkal foglalkozó EU-charta és az Unió alkotmánytervezete is tiltja.

A csatlakozó országoknak vállalniuk kell az eltörlését. A tárgyalások megkezdése érdekében tette meg Törökország is 2002-ben ezt a lépést. Európában már csak Oroszországban van érvényben halálbüntetés elrendeléséről szóló jogszabály, de az orosz vezetés 1996-ban moratóriumot hidetett.

Világszerte még mindig mintegy 70 országban hajtanak végre halálos ítéletet: olyan demokratikus országokban is, mint az USA vagy Japán. Az Amnesty International október 10-én, a halálbüntetés elleni küzdelem napján nyilvánosságra hozta a 2004-re vonatkozó világstatisztikáját: e szerint 25 országban 3797 személyt végeztek ki, 64 országban pedig további 7395 személyt ítéltek halálra. E téren Afrika áll a legrosszabbul, annak ellenére, hogy egyre több országban szüntetik meg vagy függesztik fel a halálbüntetés végrehajtását.

A halálbüntetésről szóló elvi viták jogi, etikai, gazdasági és szociális érvek mentén zajlanak. Humánusabb vagy kevésbé humánus, mint a ténylegesen letöltendő életfogytiglani szabadságvesztés? Van-e joga elvenni a társadalomnak bárkitől is az életet? Jelent-e valódi elrettentést például az emberellenes bűncselekményekkel kapcsolatban? (Az 1990-es AB-határozat kriminálsstatisztikai szakértője a halálbüntetésről azt írta, hogy "a bünözés elleni harcnak sem nem alkalmas, sem nem szükségszerű eszköze"). A polémia hevében olykor még az is felvetődik, hogy mennyibe kerül egy életfogytiglanos "eltartása".

Egy 2001-es Tárki-felmérés szerint, mely a szankció megítélését szondáztatta Csehországban, Lengyelországban, Litvániában és Magyarországon, a megszüntetés ellenzőinek tábora mindenütt minimum 60% körüli volt. Hazánkban már több alkalommal is kezdeményeztek a halálbüntetés visszaállításáról szóló népszavazást, amit az Országos Választási Bizottság (OVB) rendszeresen - formai indokokra hivatkozva - utasított el.

A politikai életben a halálbüntetés visszaállítása tabunak számít. Aki megpróbálkozott vele, hamarosan visszakozott, vagy hagyta a felvetését a feledés homályába tűnni. Célul tűzte már ki Torgyán József, az FKGP egykori elnöke, a Fidesszel kötött koalíciós szerződés alapján a köztársasági elnöki poszt egykori várományosa. A móri gyilkosságot követően Orbán Viktor ügyvezető miniszterelnök is úgy vélte utolsó szerda reggeli rádiós interjújában, hogy érdemes lenne megfontolni a halálbüntetés visszaállítását.

Legutóbb Lengyelországban merült fel a téma, miután szeptemberben a jobboldali Jog és Igazságosság Pártja nyerte a parlamenti választásokat. Tavaly ugyanis még ellenzékben nyújtottak be egy törvénymódosító javaslatot, amely a korrupció és a bűnözés visszaszorítása érdekében visszaállította volna az 1997-ben megszüntetett halálbüntetést. A javaslatot kis többséggel szavazta le a lengyel parlament. Az EU illetékeseitől érkezett figyelmeztetések a párt győzelmét követően azonnal nyomatékosították, hogy Lengyelország megsértené nemzetközi kötelezettségvállalásait, ha napirendre venné az ügyet. Erre aligha kerül sor: az új köztársasági elnök, Lech Kaczynski pártja ezt a kérdést már nem is helyezte előtérbe a választási kampányban.