Hulladékokból készülhetett magyar virsli

Vágólapra másolva!
Emberi fogyasztásra alkalmatlan vágóhídi hulladékok kerülhettek Bajorországból különböző európai országokba, köztük Magyarországra. A Stern magazin beszámolója szerint az elmúlt két évben mintegy 1700 tonna disznóbőr és szárnyas-csont kerülhetett európai országok húsfeldolgozó üzemeibe. Az [origo] által megkérdezett magyar húsfeldolgozó üzemek tulajdonosai nem lepődtek meg a történetet hallva, sőt, korábban már maguk is találkoztak hasonló esetekkel.
Vágólapra másolva!

Eledelnek minősített, emberi fogyasztása alkalmatlan vágóhídi hulladékok kerülhettek Bajorországból különböző európai országokba, köztük Magyarországra. A Deutschlandfunk német rádióállomás csütörtökön jelentette, hogy eledellé átminősített vágóhídi hulladékokat adtak el húsfeldolgozóknak Svájcba, Olaszországba, Franciaországba, Ausztriába, Lengyelországba, Magyarországra és Litvániába. A hírt a vámbűntettekkel foglalkozó kölni hatóság is megerősítette.

A Stern magazin beszámolója szerint az elmúlt két évben mintegy 1700 tonna, az EU-szabályok értelmében emberi fogyasztásra alkalmatlan disznóbőr és szárnyas-csontok kerülhettek forgalomba. A lap szerint a vágóhídi hulladékok különböző európai országokba húsfeldolgozókhoz és zselatint előállító üzemekhez kerültek. Az átminősített árut állítólag németországi, osztrák és svájci vágóhidakról és hulladéküzemekből szerezték be. A memmingeni ügyészség egy bajor üzletembert gyanúsít azzal, hogy a vámáru nyilatkozat kitöltésekor tonnaszámra minősített át állati hulladékokat. A Stern úgy tudja, hogy egy deggendorfi kereskedő és annak illertisseni anyacége ellen is folyik vizsgálat. Az ügyészség szerint még csak a vizsgálatok kezdeténél tartanak.

Csütörtökön a húsügy miatt Bajorországban razziát tartottak, és húsipari létesítményeket vizsgáltak át. Walter Schnappauf bajor környezetvédelmi szerint egészségkárosodás veszélye nem áll fenn, mert az eledelbe bekerült állati hulladékot magas hőmérsékleten dolgozták fel. Bajorország visszavonatná az eledelt a kereskedelmi forgalomból, amennyiben képesek lennének azonosítani a termékeket.

Az [origo] által megkérdezett húsfeldolgozó üzemek tulajdonosai nem lepődtek meg a történetet hallva. Az egyik pest megyei üzem vezetője elmesélte, hogy pár éve a kutyaeledelként behozott pulykapépet "hordtak szét" neves hazai vágóhidak, és dolgozták bele párizsiba, virslibe. "Ön szerint, hogy kerülhet a virsli 190 forintba, mikor egy húsos csont 210 forintnál kezdődik a hentesnél?" - kérdezte egyikük. A tulajdonos szerint hiába ellenőrzik az üzemeket rendszeresen, mégsem buknak le. Akadt olyan húsüzem-vezető is, aki úgy vélte, hogy vágóhídi hulladékok csak akkor kerülhetnek a termékekbe, ha az üzem nem tudja, hogy mit dolgoznak be, szándékosan senki nem tenne ilyet. "Ugyanakkor nehéz biztosat mondani, mert a legtöbb húsfeldolgozó még látogatóba sem enged be senkit az üzembe. Félnek, hogy kiderülnek a szakmai titkaik" - tette hozzá.

A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál közölték, hogy egyelőre nem nyilatkoznak az üggyel kapcsolatban, mert még nem áll rendelkezésükre elég információ. A hivatal hétfőre ígért tájékoztatást a vágóhídi hulladékról.