Kiszorulnak a gyerekek a bölcsődéből

Vágólapra másolva!
Minisztériumi pénzek hiányában valószínűleg bezárnak egy tizenharmadik kerületi bölcsődét, erről azonban az oda járó gyerekek szülei csak augusztus végén értesültek. A többi bölcsődébe addigra már betelt a létszám. Több szülő a miniszterelnökhöz fordult segítségért. Magyarországon a gyerekekenek csak tizede jár bölcsibe, de így is sokkal kevesebb a hely a szükségesnél. Bár a kormány tervei szerint a gyes mellett is dolgozhatnak jövőre az anyák, bölcsődébe adni nem mindenkinek sikerül gyermekét.
Vágólapra másolva!

A tizenharmadik kerületi módszertani bölcsődébe járó gyerekek szülei csak augusztus végén tudták meg hivatalosan, hogy a minisztériumi fenntartású intézményt forráshiány miatt be kell zárni legkésőbb az év végén. A szülők közül sokan új helyet kezdtek el keresni gyermeküknek, de addigra már sok bölcsődében beteltek a helyek, és csak várólistára kerülhettek. Többen a miniszterelnökhöz és a köztársasági elnökhöz írtak levelet, amellyel a bölcsőde megmentését szeretnék elérni.

Stivi Gábor két és fél éves kislányát még nem írathatja óvodába. Ha a kislány betöltötte a hároméves kort, egy közeli óvodában várhat új helyre, itt azonban még 46-an vannak előtte. "Egy másik bölcsődébe pedig azért nem tudjuk beíratni, mert ott van, aki már másfél éve várólistán van" - mondta el Stivi. A kislánynak így valószínűleg egy magánóvodába kell majd járnia. Nem hivatalosan ugyan már tavasszal is tájékoztatták a szülőket arról, hogy a bölcsődét bezárás fenyegeti, de már akkor is késő volt más helyet keresni. "Azok, akik szeptembertől szoktatták volna be gyerekeiket a bölcsődébe, már végképp lecsúsztak mindenről" - tette hozzá Stivi.

Koháriné Berki Marianna kisfia hétéves koráig járt volna a Tüzér utcai intézménybe, összevont bölcsőde-óvodai csoportba, most azonban mégis óvodát kellett neki keresni. Koháriné úgy tudja, a szülők közül sokan keresnek még bölcsődét vagy óvodát gyerekeiknek, de van, aki a csodában reménykedik. "Olyan bölcsődéről van szó, amit mutogatni kéne, nem bezárni" - mondta Koháriné.

Egy gyerek évente egymillióba kerül

Fotó: MTI
Fotó: MTI

A Tüzér utcai bölcsődét az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) működtette, de már évek óta szó van arról, hogy forrás hiányában egy alapítvány kezébe adják át az intézményt. A szülők úgy tudják, hogy az ICSSZEM annak ellenére, hogy a gondozókból alakult közhasznú szervezet szívesen átvenné a bölcsőde működtetését, az utolsó pillanatban megváltoztatta a feltételeket, amelyekkel "ellehetetlenítette a bölcsőde egyesületi üzemeltetését" - írja az [origo] birtokába került levelében az egyik szülő.

A bölcsőde vezetője, Rónainé Falusi Mária nem akart nyilatkozni az ICSSZEM beleegyezése nélkül, de az [origo] szülőktől származó információit megerősítette. A nyolcvan férőhelyes bölcsibe már csak 11 gyerek jár. Az ICSSZEM azt tervezi, ha a létszám nyolc fő alá csökken, már az év vége előtt bezárják az intézményt, ahol széles körű módszertani képzés folyt. Foglalkoztak hat év alatti sérült gyerekekkel, fenntartottak többek között baba-mama klubot, eszköz- és játékkölcsönzőt, és kipróbáltak sok új nevelési módszert is. "Az önkormányzati bölcsődékben nem tudnak így foglalkozni a gyerekekkel, most pedig szélnek eresztik ezt a gondozógárdát is" - mondta Stivi Gábor.

Gáspár Károly, az ICSSZEM gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a hét éve tartó tárgyalások még nincsenek lezárva, még számolnak azzal, hogy egyesületi formában működhet tovább a bölcsőde. Amíg ez nem dől el, felvételi zárlat van érvényben. A minisztérium tárgyalt több kerülettel, ahol elmondták: a hozzájuk tartozó gyerekeket tudják fogadni a bölcsődékben-óvodákban - mondta Gáspár. A Tüzér utcai módszertani bölcsődébe ugyanis különböző kerületekből jártak gyerekek.

A törvény szerint a bölcsődék fenntartása önkormányzati feladat. Az önkormányzatok 456 ezer forintos normatívát kapnak a gyerekek után a központi költségvetésből. Mivel egy bölcsődei férőhely fenntartása évente egymillió-egyszázezer forintba kerül, az önkormányzatok maguk is jelentősen hozzátesznek a kapott normatívához. Egész más a a szóban forgó Tüzér utcai bölcsi helyzete, mert ez nem a kerülethez, hanem az ICSSZEM-hez tartozik. A tárca azonban nem kap normatívát a működtetéshez, így a teljes költség rá hárul, igaz, nem is szerepel a kötelezettségei között ilyen intézmény működtetése.

Kevés a bölcsőde vidéken is

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Magyarországon tavaly 543 bölcsőde működött körülbelül huszonnégyezer férőhellyel. Mégis több mint harmincezer gyerek járt bölcsibe, vagyis országos átlagban a telítettség 120 százalékos. Ez a bölcsődéskorú gyerekek számának mindössze tíz százaléka. Az ígéretek szerint jövőre hat új bölcsi nyílik, és kilenc bővül, így hatszázzal nő a férőhelyek száma.

Országszerte kevés a bölcsőde, a törvény szerint ugyanis a tízezernél kisebb lélekszámú településeken nem kötelező az önkormányzatoknak működtetni. A nagyobb városokban, megyeszékhelyeken azonban az ott lakó gyerekek betöltik a helyeket, így a kistelepüléseken élők gyerekeinek már sokszor nem jut hely.

Ezzel szembesült nemrégiben egy Kaposvárhoz közeli kistelepülésen élő anya. Jövőre a kormány tervei szerint gyes mellett is dolgozhatnak az anyák, így élve a lehetőséggel, gyermekét a legközelebbi, Kaposváron működő bölcsődék egyikébe szerette volna beíratni. Ott azonban közölték, hogy még a kaposvári gyerekeknek sem jut elég hely. Azt is megtudta, hogy ha mégis bejutna a gyerek valamelyik intézménybe, legalább 400 ezer forintot kellene ezért fizetni évente. Ennyit tesz hozzá a normatívához a kaposvári önkormányzat, ezt azonban csak az ott lakó gyerekek kaphatják.

2002-es adatok alapján a korábbi évekhez képest nőtt az igény a bölcsődékre. A megyékben az átlagok nagy szóródást mutatnak - derül ki a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet adataiból. Főleg a 40 vagy annál kevesebb férőhelyes bölcsődékben magas a beiratottak aránya: akár a 130-140 százalékot is eléri, néha pedig 160-170 százalék. A várakozók száma is növekszik. A tavaszi jelentkezési hullámot már többnyire nem tudják fogadni az intézmények.