A lakókkal újítják fel a józsefvárosi gettót

Vágólapra másolva!
A Budapest leglepusztultabb környékének számító Magdolna negyed felzárkóztatására új tervvel állt elő a helyi önkormányzat és a főváros: a lakók bevonásával, közös munkájával tennék élhetővé a környezetet. A programot a főváros három legszegényebb részében alkalmazzák a jövőben öszesen másfél milliárd forintból. A nyolcadik kerületi szegénynegyedben élők nem nagyon bíznak abban, hogy az ígéretek valóra válnak, de örülnének a segítségnek.
Vágólapra másolva!

821 millióból négy éves város-rehabilitációs programba kezd a a fővárosi és a józsefvárosi önkormányzat. A főváros leglepusztultabb területén, a Magdolna negyedben igyekeznek majd javítani az életkörülményeket a tervek szerint a lakókkal közösen kialakítva a stratégiát. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a helyiek maguknak építsék át és újítsák fel a düledező bérházakat, tereket az önkormányzat segítségével. A helyiek jelentős része munkanélküli, napi megélhetési gondokkal küzd. A többség alacsony iskolázottságú roma. Az [origo] által megkérdezett helyiek többsége jónak tartja a tervet, de megvalósulásában nem nagyon hisznek. Sokak szerint inkább lakásokat kellene építenéni, mert annyi a hajléktalan.

Egy Mátyás téren üldögélő fiatal lány azt mondta: "Ha adnának munkát, itt a többség szó nélkül menne dolgozni. Mert nem az van, hogy az itteniek lusták, csak mindenkiben benne van, hogy cigány és úgysem adnak munkát. Pedig nem olyan rossz itt senki mint ahogy az be van állítva." A bérházon, ahol a lány lakik, még ott vannak a háborús belövések, mindenütt mállik a vakolat. Az édesanyja szerint sok lakást kellene építeni, mert a környéken rengeteg a hajléktalan.

Egy közelben lakó nő a tervek hallatán azt mondta: "Én nem hiszek benne, hogy itt lehet segíteni. Itt mindenki albérletben lakik, a gatyánk rámegy, hogy kifizetjük a díjakat. Víz meg áram az van, de lakás kéne nekünk gyorsan." Hozzátette, hogy semmiképpen nem tudnak maguknak lakást venni, mert a bankban nem kapnak hitelt, félretenni meg nem tudnak. "Ha egy cigány elmegy keresni, nem adnak neki munkát. Én két hónapig kerestem, mindenütt csak azt mondták, hogy nincs felvétel" - panaszolta.

Egy férfi, aki leszázalékolt élettársával az egyik lerobbant bérházban lakik, megmutogatja a beázásokat a falon. "Le kellene cserélni a csöveket az egész házban. Mi felújítottuk ezt a lakást ahogy tudtuk, de önerőből ezt már nem tudnánk kifizetni. Mi megcsinálnánk, ha a tanács adna rá egy kis pénzt, meg felújítanánk az udvart is" - mutatja, hogy ha esik az eső, lapáttal meg seprűvel kell eltakarítani a vizet, ami mindig összegyűlik a belső udvarban.

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

A nyolcadik kerületi önkormányzat 690 milliót kapott a fővárosnak a szociális város-rehabilitációra elkülönített másfél milliárdjából, önrészként pedig 131 milliót tesznek hozzá. A fokozottan hátrányos helyzetű lakosságot a következő négy évben megpróbálják bevonni a munkába, és visszatartani az elköltözéstől. Sokszor ugyanis az önkormányzat által felújított bérházak értéke annyira megnő, hogy a korábbi lakosság már nem tudja kifizetni a bérleti díjat, és máshová kell költöznie. "Nincsenek tervbe véve tartaléklakások, a roma lakosságnak helyben kell maradnia" - jelentette ki Csécsei Béla SZDSZ-es polgármester. A program a gyakorlatban idén októberben indul.

Épületfelújításra 350 milliót szánnak. A programot kidolgozó cég vezetője, Alföldi György elmondta: a negyedben minden bérházba elmennek majd, felmérik az elvégzendő feladatokat és azt, hogy a lakók miben tudnak részt venni. Ezzel egyszerre munkahelyet is teremtenének. Első körben tíz házzal indítjuk a programot - ígérte Alföldi. 2006 végére tervezik a Mátyás téri régi kesztyűgyár épületének a helyiek közreműködésével közösségi házzá való alakítását, ahol a rendezvények mellett szociális iroda, tanácsadó és bűnmegelőzési csoport is működne. Huszonkét millióból fejlesztenék a közeljövőben összevonásra kerülő - roma többségű - iskolákat, óvodákat. A jelenleginél sokkal több szociális munkást és egészségügyi tanácsadót is vinnének az utcára, és a tervek szerint segítik majd a környékbeli roma kisvállalkozókat is. A negyedben ugyanis sok az üresen álló kisebb üzlethelyiség, ahol a kiskereskedők boltokat nyithatnának.

Józsefváros már a tizennyolcadik század végén is lakott volt, az épületek többsége nagyon öreg. A házak annak idején minimális komforttal, vidékről beköltözött lakosság számára épültek, bár a polgármester szerint víz és áram mindenütt van. A Magdolna negyedben jelenleg 12 ezer ember él.

Wirth Zsuzsanna