Milliárdokat bukik az állam a drága csatornázással

Sokmilliárdos pazarlásra derített fényt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az önkormányzati közműberuházások átvizsgálásakor. A jelenlegi finanszírozási rendszerben a fővállalkozók, szakértők, pénzintézetek és alapítványok járnak igen jól az állam rovására. Az ÁSZ ezért jelentésében a magántőke bevonását javasolja a beruházásokba, valamint kilenc polgármester és nyolc jegyző felelősségét is megállapítja. Az ügyben a rendőrség már hónapok óta nyomoz.

A vízközművek jelenlegi finanszírozási rendszerébe szinte bele van kódolva a pazarlás, az ésszerűtlenül magas árak - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése. Az ÁSZ szerint az államon kívül - rövid távon legalábbis - minden más szereplő jól jár, így az érintett önkormányzatok, a csatornázásban érdekelt lakosok, a pénzintézetek, a lakás-takarékpénztárak, alapítványok, és nem utolsósorban a fővállalkozók. A beruházásokat ugyanis túlnyomó részben állami pénzekből fedezik.

A mostani finanszírozási konstrukcióban a felek ugyanis az állami források lehető legnagyobb felvételére törekszenek. Az ezzel járó több milliárd forintos többletkiadás azonban hosszabb távon hátrányos a közteherviselésre nézve, mivel magasabb adóterheket vagy az államadósság növekedését okozhatja - figyelmeztet a számvevőszék. Az ÁSZ hibáztatja a jogszabályi hiányosságokat, a pontatlan és szerteágazó szabályozást is, hogy "létrejöhetett az állami támogatások halmozott, jogtalan igénybevételére irányuló (nem kívánatos) gyakorlat, aminek megakadályozása az állami szervek közös feladata lenne". A számvevőszék szerint PPP-konstrukció (public private partnership - köz és magán együttműködés) lehetne az egyik megoldás, ahol a fővállalkozó-magánbefektető részben saját, részben banktőkével végzi a munkát, így rá van szorítva a költséghatékony kivitelezésre, a befektetése pedig a díjakból térülhetne meg.

Lakás-előtakarékossági szerződés a csatornázásra

Hogy néz ki az ÁSZ által pazarlónak minősített, nehezen átlátható, sokszereplős beruházási rendszer? Először is, a közműberuházás finanszírozásának elősegítésére létrehoz egy alapítványt az érintett önkormányzat. A beruházást végző fővállalkozótól az önkormányzatok indokolatlan magas összegű díjat kapnak közterület-használat és szervezés címen: a pénz azonban nem jelenik meg az önkormányzat számláján, hanem az erre a célra létesített alapítványhoz kerül. Az ÁSZ szerint a fővállalkozó által az önkormányzatoknak fizetett díj a beruházás kivitelezési költségeinek 32-62 százalékát is elérheti. A fővállalkozó ezt a díjat költségként elszámolja. Mivel az állami támogatás nagysága a beruházás összköltség alakulásától függ, minél drágábban dolgoznak, annál több állami pénzt kapnak.

Fotó: Fábián Évi

Az alapítványok másik bevételi forrása a csatornázásra váró magánszemélyek befizetéseiből származott. A közmű építésében érintett magánszemélyeknek az alapítvány akkor adott támogatást, ha lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek. Az itt levő megtakarításokat, az ahhoz kapcsolódó kamatokat, valamint a lakás-előtakarékoskodóknak járó állami támogatásokat a vízközmű társulatok használták fel. Így a társulatok mintegy befektetési formaként használták fel a magánszemélyek lakás-előtakarék szerződéseit.

Szerzői jog védi a pazarló rendszert

A rendszert ÖKOTÁM 2000-nek hívják, amelyhez szerzői jogok is kapcsolódnak. Az alkalmazási feltételeit minden esetben az önkormányzatok és az ÖKOTÁM közötti keretszerződés biztosította. A szerződés nem engedte például a nyílt közbeszerzési eljárások kiírását, "hogy ne sérüljenek az ÖKOTÁM 2000 beruházási rendszerrel kapcsolatos szerzői jogok". A fővállalkozó kiválasztására például hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások keretében történt, így az ÁSZ szerint nem érvényesülhet a verseny ármérséklő hatása.

A vizsgált önkormányzatok közel 90 százaléka az ÖKOTÁM 2000 rendszerrel valósította meg a csatornázási beruházásait. Ezek összköltsége több mint 17,9 milliárd forint volt, amelyből 6,8 milliárdot a fentebb ismertetett kiszámlázott "önkormányzati bevételek" tettek ki. Tehát az ÁSZ szerint 11,1 milliárd forintból megvalósíthatóak lettek volna ezek a beruházások. A következő öt évben további 4,8-5,1 milliárd forint állami támogatás indokolatlan igénybe vételére számít a számvevőszék a már kiszámlázott önkormányzati bevételek miatt.

9 polgármester, 8 jegyző

A vizsgált önkormányzatoknál kilenc polgármester és nyolc jegyző felelőssége merült fel halmozottan elkövetett jogsértések és szabálytalanságok miatt - olvasható a jelentésben, azonban az ÁSZ nem nevesíti, hogy mely település vezetőiről van szó. (Döntő mértékben kistelepülések csatornázási beruházásait vizsgálták). A felelősség kérdése az állami támogatások jogszabállyal ellentétes igénybevétele, a képviselő-testületi döntés nélküli szerződéskötés és más szabálytalanságok miatt merült fel.

A rendőrséghez már áprilisban érkezett egy feljelentés az ÖKOTÁM-rendszerrel kapcsolatosan egy magánszemélytől - mondta a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője, Horváczy Emese az [origo]-nak. A nyomozás jogosulatlan gazdasági előny gyanúja miatt folyik, gyanúsítottak egyelőre nincsenek.

Kozák Dániel