Az ország ötödében életveszélyes lakni

Még mindig vannak az országnak olyan, a szakemberek által fehér foltoknak nevezett települései, ahová vagy a mentő, vagy a tűzoltó, vagy egyik sem jut el a 15-20 perces szintidőn belül. A tűzoltók az ország területének körülbelül 12 százalékát, míg a mentők 22 százaléknyi területet nem érnek el idejében. Ezek a települések elszórtan találhatók az egész országban.

Bár az azonos szintű biztonság mindenkit egyformán megillet, vannak az országnak olyan, a szakemberek által fehér foltoknak nevezett települései, ahová vagy a mentők, vagy a tűzoltók nem jutnak el a 15-20 perces szintidőn belül. Hiába érkezik be a riasztás ugyanis, az adott helység olyan messze van a mentők vagy a tűzoltók legközelebbi állomásától, hogy azok nem képesek kiérni ennyi idő alatt.

Cziva Oszkár ezredes, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság tűzoltási, mentési és katasztrófaelhárítási főosztályának vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy a lakások kiégési sebességéhez szabott szintidő a fővárosban nappal tíz, éjjel pedig öt perc. "Mi Budapesten igyekszünk ehhez tartani magunkat, de az országban az is előfordulhat, hogy csak huszonöt perc alatt érnek ki a tűzoltók" - fogalmazott.

A fővárosban és környékén sem tudják mindenütt teljesíteni a szintidőt. A II. kerületben Remetekertvárosba, Árpádföldre, a Soroksári út deli részére és Pestszentlőrincre jelenleg nem lehet idejében kiérni. Cziva Oszkár elmondta, hogy még 1999-ben a Fővárosi Önkormányzat elfogadott egy 15 éves fejlesztési koncepciót. Ennek egyik eredménye a békásmegyeri tűzőrség, amely sokat javított a fővárosi helyzeten, a fent említett helyek azonban továbbra is nehezen megközelíthetőek.

Azon túl, hogy ezekre új tűzőrségeket kellene építeni, a belvárosi és a rákoskeresztúri tűzőrséget is bővíteni kellene. Most a szükséges húsz helyett a közelmúltban átadott békásmegyeri tűzőrséggel együtt is csak tizenhat egység működik. Ha meglenne a húsz egység, azzal biztosíthatnák Budapest optimális tűzvédelmét.

Fehér foltok a Dunántúlon és az Alföldön

Ami az országos helyzetet illeti, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának helyettes szóvivője, Szentes György elmondta, hogy jelenleg kicsit több mint 88 százalékos a tűzvédelmi lefedettség, vagyis az ország területének körülbelül 12 százalékát nem érik el idejében. Nincs nemzetközi norma, de a tapasztalatok alapján a szakemberek a 20 percen belüli kiérkezést határozták meg elfogadhatónak.

Vannak fehér foltok a Dunántúlon éppúgy, mint az Alföldön, bár az igaz, hogy a legtöbb ilyen térség a dél-alföldi régióban van. Az, hogy hova nem jutnak el 20 percen belül a riasztott egységek, alapvetően nem attól függ, hogy az adott település az ország melyik részén található, hanem a működő hivatásos és önkéntes tűzoltóságokhoz viszonyított távolságtól.

Forrás: [origo]

Jelenleg 96 hivatásos és 46 önkéntes tűzoltóegység működik az országban. Az ideális az lenne, ha 97-99 hivatásos és sokkal több önkéntes egység lenne. Ahhoz, hogy egy településen önkéntes tűzoltóegység jöjjön létre, nem csak pénzre van szükség. "Először is kell egy olyan polgármester, aki felismeri, hogy tenni kell az adott településen és a környéken élők biztonságának javításáért. Az önkéntes tűzoltóság alulról szerveződő csapat, de a kialakulását központilag is lehet ösztönözni vagy akár anyagilag támogatni, ha ez az ott élők érdekeivel összefügg" - mondja a szóvivő. Kellenek kiképzett, felkészült emberek, akik akár szabadidejük feláldozásával, akár testi épségük kockáztatásával is készek tenni másokért. Kell még megfelelő technika, tűzoltólaktanya és rengeteg "apróság", amelyek hiányában nem lehet szakszerűen, hatékonyan dolgozni.

Ha a szerencse is segít

A mentőknek elvileg 15 percen belül kellene kiérniük a riasztás helyszínére. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az [origo]-nak elmondta, hogy az ország területének 78 százalékát elérik ennyi idő alatt, a maradék 22 százaléknyi területet azonban csak akkor, ha a szerencse is segíti őket. "Ha egy mentő éppen a közelben vonul, rádión riasztani tudják, de egyébként nem lehet kiérni ennyi idő alatt" - fogalmazott.

A nehezen elérhető települések nem egy országrészben, nem egy-két megyében találhatók, hanem - akárcsak a tűzoltóknál - elszórva az egész ország területén. "Nincs rendkívül rossz helyzetben lévő megye, csak rossz helyzetben lévő települések vannak" - állítja a szóvivő. Arra ugyanis törekedtek, hogy viszonylag egyenletesen legyenek elszórva a mentőállomások.

Győrfi Pál szerint a helyzet hamarosan javulni fog. A kormány ugyanis még júliusban elfogadta a sürgősségi betegellátás egységes rendszerének kiépítéséről szóló jelentést. A száz lépés program részeként összesen 4,5 milliárd forintnyi fejlesztést terveznek, aminek a fedezetét főként ingatlanok eladásából biztosítanák. A cél, hogy a mentő 15 percen belül minden betegért, az ország minden pontjára biztosan odaérjen. Ha ezt autóval nem lehet megoldani, akkor helikopterrel kell a beteget idejében a kórházba szállítani.

A tervek szerint az ország területén hat állandó és egy ideiglenes légibázist hoznának létre, amelyek működtetésére, valamint helikopterek beszerzésére és szervizelésére rövidesen pályázatot ír ki az Országos Mentőszolgálat. A most üzemelő légi járművek egy részét pedig kivonják a forgalomból, helyükre idén három új helikoptert vásárolnak. A következő két évben két-két helikopter beszerzése a terv. Ezenkívül egy-két éven belül 30 új mentőállomást is létesítenek majd, és kipróbálnak új módszereket, mint például a motoros mentő, amely már működik is Balatonlellén. "A fehér foltokat el kell tüntetni az ország területéről" - jelentette ki a szóvivő.

Matalin Dóra