Minimálbért követelnek a fogyatékosok hozzátartozói

Vágólapra másolva!
Közel 70 ezer aláírást gyűjtött össze egy érdekvédő szervezet, hogy az Országgyűlés foglalkozzon az ápolási díj kérdésével. Azt szeretnék ugyanis elérni, hogy teljes értékű munkaként ismerjék el a súlyos fogyatékos és állandó felügyeletre szoruló családtagot ellátó hozzátartozó gondozási tevékenységét, és ennek megfelelően az ápolási díj összege ne lehessen alacsonyabb a mindenkori minimálbér összegénél. Az aláírásgyűjtő íveket már hitelesítette az Országos Választási Bizottság.
Vágólapra másolva!

"Jelenleg mindössze 22 ezer forint az ápolási díj, ennyit kap az az anya, aki éjjel-nappal az értelmi fogyatékos gyerekét gondozza, és emellett semmi más kereső foglalkozást nem tud folytatni" - mondta Goldner Ibolya, az Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesületének vezetője az [origo]-nak. Az egyesület diszkriminatívnak és igazságtalannak tartja, hogy az ápolási díj minden paraméterében munkavégzésnek minősül (munkaviszonynak számít, fizetik a társadalombiztosítást utána), csak nem jár érte fizetett szabadság és a minimálbér felét sem teszi ki a díj mértéke. "Beszéltünk politikusokkal, minisztériumi vezetőkkel, akik elismerték igazunkat, de ennek ellenére minden eddigi erőfeszítésünk hiábavaló volt" - mondta Goldner Ibolya, aki három évvel ezelőtt ezzel a problémával az Alkotmánybírósághoz fordult, de azóta sem hoztak határozatot az ügyben. Az egyesület vezetője kijelentette, ha a mostani népi kezdeményezés sem hoz eredményt, akkor népszavazásra fognak aláírásokat gyűjteni.

Egy állami gondozott értelmi fogyatékos 200 ezer forintba kerül havonta. "A költségvetésnek is jobban megéri, ha a családban gondozzák a fogyatékost, még ha felemelnék az ápolási díjat a minimálbér összegére, arról nem is beszélve, hogy a fogyatékosnak is mennyivel jobb otthon, mint egy állami gondozóban, ahol gyalázatosak a körülmények" - érvelt Goldner Ibolya. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megélni havi 22 ezer forintból, az érdekképviseleti vezető azt felelte, hogy sehogy, ezért a tapasztalatai szerint az ilyen anyák ki vannak szolgáltatva anyagilag férjüknek, barátjuknak. "Vannak, akik nem bírják, és egy idő után állami gondozásba adják sérült hozzátartozójukat" - mondta Goldner Ibolya.

Az [origo] megkereste az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot, ahol nem kívánták állást foglalni a kérdésben, mondván az a parlamenthez tartozik.

A 2004-es adatok szerint valamivel több mint 17 ezren kaptak ápolási díjat. Szeptember 1-jétől felemelik ezt a díjat 30 százalékkal. Az emelés azonban nem jár mindenkinek, csak azoknak, akiknek a gondozás nehéz fizikai munkával (vagyis emelgetni kell a fogyatékos családtagot), vagy 'nagyobb kellemetlenséggel' (pelenkázni kell) jár. Ez az Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesületének számításai szerint mindössze 3 ezer embert érint, de őket is csak akkor, ha külön igénylik.