Maradnak a magas ponthatárok

Nem módosítják sem a ponthatárokat, sem a felvételi keretszámokat az Oktatási Minisztérium, mert a korábbi évekkel való összehasonlítás azt mutatja, hogy nem szenvedtek hátrányt a felvételin az idén érettségizettek. Az ombudsman ennek ellenére javasolja a jogszabály módosítását. Az idei ponthatárok igen magasak, a népszerű szakokra nem volt elég a kitűnő érettségi.

Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda honlapján kedden este hozták nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A felvételizők a személyre szabott weboldalukon - "Az én felvim" - névre szólóan is megtalálják a rájuk vonatkozó ponthatárokat és a felvételi döntést. Akik kérték, sms-ben is értesülhettek arról, hogy sikerrel jártak-e. A felvételi döntés azonban csak akkor válik hivatalossá, amikor az adott felsőoktatási intézmény erről levélben értesítést küld.

Azok a jelentkezők, akiket nem vettek fel és azok az érdeklődők, akik idén nem jelentkeztek a felsőoktatásba, beadhatják jelentkezési lapjukat a pótfelvételikre. A pótfelvételin minden felvételiző csak egy intézménybe és egy szakra adhat be jelentkezési lapot.

142 pont kellett a nemzetközi kapcsolatokhoz

Az idén változott rendszerben 140 feletti pontszámot is elérhettek a felvételizők, míg a korábbi években 120 pont körül volt a maximum. Az idei felvételin a 120 pont mellé maximum 24 pontot lehetet szerezni, tehát a lehető legmagasabb pontszám eléréséhez - a kitűnő érettségi mellé - kellett még egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségi és egy vagy két nyelvvizsga. Az idei legmagasabb ponthatár 144 volt.

A kedd este nyilvánosságra hozott ponthatárok szerint az ELTE jogi karára és a SOTE általános orvosi karára is 135 pont volt idén a minimum pontszám. A legnépszerűbb bölcsész szakra, a pszichológiára idén legtöbben az ELTE-re jelentkeztek, ide 138 pont kellett a bejutáshoz. Népszerű volt idén az ELTE társadalomtudományi karán induló új a nemzetközi kapcsolatok szak is, erre igen magas, 142 ponttal lehetett bekerülni. Ide az előirányzott 48 helyett 83 hallgatót vesznek fel államilag finanszírozott képzésre.

A szakok listáján harmadik helyen álló idegenforgalmi és szálloda főiskolai képzésre legtöbben a Budapesti Gazdasági Főiskolára (BGF) jelentkeztek, az erre a szakra jelentkezők több mint egyharmada ezt az intézményt választotta. Tavaly a legnépszerűbb szakok közül ide kellett a legtöbb pont, itt idén is igen magas, 141 a ponthatár.

Sokan csak 1 ponttal maradtak le

Az ELTE rektora szerint az idei magas felvételi ponthatárok miatt a középiskolákban az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsgák felé tolódik majd az érdeklődés, mivel ezek pluszpontokat jelentenek. Klinghammer István az MTI-nek elmondta, hogy magasnak tartja a ponthatárokat, mert a slágerszakokra 110 százalékkal lehet csak bekerülni. Mint mondta, egy kitűnően érettségizett diák, ha nem szerzett pluszpontokat a slágerszakokra nem jutott be. A jogászok példáját említve elmondta, hogy 135 pont volt a követelmény, amely 112,5 százalékos teljesítményt igényelt. Mint mondta, "tízesével" vannak olyanok, akik egy ponttal maradtak le. Éppen ezért kérték korábban, hogy a minisztérium engedélyezze, az intézmények tehessenek javaslatot a keretszámok módosítására, és így ezeket a gyerekeket fel lehessen venni. Elmondása szerint az ELTE-n 4600 államilag finanszírozott helyet hirdettek meg, és 4300-at töltenek be, "tehát meg lett volna a mód" a változtatásra.

A rektor szerint "kétélű dolog" az a vélemény, hogy a tavaly érettségizettek kedvezőbb helyzetben voltak. Mint az MTI-nek elmondta: "aki tavaly érettségizett, azért annak is kellett ám szintemelő érettségit tenni, kellett nyelvvizsgával rendelkezni". Elismerte ugyanakkor, hogy a tavalyi érettségizetteknek "az út esetleg egyenesebbnek tűnt".