Négyszer porosabb Pest az EU-szabványnál

Vágólapra másolva!
A főváros semmit nem tesz a rákos megbetegedésekért és az asztmáért is felelős porszennyezés ellen - állítja a  Levegő Munkacsoport, amely szerint Budapesten a szennyezett napok száma közel négyszerese annak, amit az uniós jogszabályok engedélyeznek, ráadásul a korommal szennyezett port nem veszik figyelembe a szmogriadó elrendelésénél. A fővárosi önkormányzat szerint az uniós előírások csak 2007-től vonatkoznak hazánkra, addigra viszont forgalomszervezéssel és a buszok korszerűsítésével csökkentik majd a porfelhőket.
Vágólapra másolva!

A Levegő Munkacsoport azt fontolgatja, hogy beperli a budapesti önkormányzatot, mivel a zöldek szerint a főváros semmit nem tett annak érdekében, hogy csökkentse a porszennyezés káros hatásait. A környezetvédők állítják: a fővárosnak még intézkedési terve sincsen a szennyezés csökkentésére, annak ellenére, hogy ezt az Európai Unió porszennyezésre vonatkozó irányelve (amit hazánk 2001-ben vett át) kötelezővé teszi. A zöldek szerint nem Budapest az egyetlen uniós nagyváros, amely nem tartja be az uniós jogszabályt, május végén például a stuttgarti önkormányzatot marasztalta el egy helyi bíróság, és kötelezte arra, hogy tegyen lépéseket a porszennyezés csökkentésére.

Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport munkatársa szerint a porszennyezés elleni fellépés azért sürgető, mivel a porszemcsékre ragadó korom és nehézfémek rákkeltőek, valamint jelentős szerepük van abban is, hogy a fővárosban az asztmás megbetegedések száma az 1980-as évek óta kilencszeresére ugrott. A portömegért elsősorban a közlekedés a felelős, mivel az autók felverik az utakra rakódott szennyeződéseket. A korom és a nehézfémek jelentős részét pedig a dízelautók bocsátják ki: a hazai járműveknek mindössze 10 százaléka dízeles, mégis a porszennyezés közel 50 százalékáért felelősek.

A városi lakosságra különösen a 10 mikrométernél kisebb szemcsék jelentenek veszélyt, ezeket ugyanis az orr nyálkahártyája nem tudja felfogni, így azok a tüdőben landolnak. Az uniós jogszabály éppen ezért azt írja elő, hogy évenként hány olyan nap engedélyezett, amikor a 10 mikrométernél kisebb szennyező részecskék (PM10) aránya meghaladhatja az előírt értéket, tavaly a köbméterenkénti 55, idén pedig a köbméterenkénti 50 mikrogrammot. A jogszabály évente 35 ilyen napot engedélyez, ennek ellenére a környezetvédelmi felügyelőség adatai szerint tavaly a túllépések száma a Baross térnél elérte a 142 napot. További probléma, hogy a porszennyezés adatai nem számítanak be azon értékek közé, ami alapján el lehet rendelni a szmogriadót, itt ugyanis csak az emberi egészséget közvetlenül veszélyeztető szennyeződéseket veszik figyelembe, mint például a kén-dioxid, ózon és a nitrogén-dioxid.

Szaszovszky Ferenc, a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi ügyosztályának helyettes vezetője az [origo]-nak elmondta: az uniós előírások egyelőre nem vonatkoznak Magyarországra, azok alól ugyanis hazánk 2007 októberéig felmentést kapott. Ebben pedig szerepe volt annak, hogy a porszennyeződést nem lehet az egyik napról a másokra visszafogni. Szaszovszky szerint októberre készül el a szennyezés elleni fellépést tartalmazó intézkedési terv. Ami várhatóan forgalomszervezési javaslatokkal kísérli meg csökkenti a közlekedés káros hatásait, valamint előírja a főváros közüzemi cégeihez tartotó járműpark, többek között a BKV-buszok korszerűsítést is.