Új rendszerben lehet majd nyelvvizsgázni

Új nyelvvizsgarendszert vezetnek be Magyarországon, amely az EU-ban is érvényben van - jelentette be a kormányszóvivő. Az új rendszerben a nyelvtudást nem alap-, közép- és felsőfokban, hanem hat szinten mérik majd. Ebből az első kettő az alapfoknál gyengébb tudást jelöl, a legfelső pedig a felsőfokú bizonyítványnál is többet ér.

Magyarország fokozatosan áttér az Európa Tanács hatszintű nyelvtudásmérési rendszerére - közölte Batiz András kormányszóvivő. A kormány szerdai döntésének értelmében egy hosszabb távú folyamat első lépéseként módosul a nyelvvizsgáztatás rendszere. A rendszer módosulásával a jövőben pontosabban lehet mérni a nyelvtudás szintjét, másrészt a külföldön tett nyelvvizsgák eredményét könnyebben össze lehet majd vetni a magyar nyelvvizsgaeredményekkel - mondta.

A rendszer megváltozása után a hagyományos magyar alap-, közép- és felsőfok megjelölések mellett ezentúl fel kell tüntetni az Európa Tanács által meghatározott szinteket is. Ezek közül a B1 felel meg az alapfoknak, a B2 a középfoknak, a C1 a felsőfoknak. Az A1 és A2 a magyar alapfoknál alacsonyabb szintű nyelvtudást jelez, míg a C2 a felsőfoknál is magasabb szintet jelöl majd. Az átállással Batiz szerint nem emelkednek majd a vizsgadíjak.

Ez a kettős jelölés már most lehetővé teszi, hogy a Magyarországon született nyelvvizsgákat külföldön elfogadják, és azt is, hogy a külföldi nyelvvizsgákat az általános honosítási eljárás keretében a magyar rendszerben értelmezni tudják - mondta a szóvivő. A hat szint fokozatos bevezetésének különösen nagy jelentősége van azoknál a nyelveknél, amelyekből Magyarországon nem lehet állami nyelvvizsgát tenni. Itt ezután a külföldön tett nyelvvizsga értéke lesz meghatározó.

A kormány a rendelet egyéb pontjait is módosította, így például az akkreditált szakfordító és tolmácsképzéseken szerzett oklevél újra nyelvvizsgaértékkel bír.